Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2107 A másik megjegyzésem Varga Mihály képviselőtársam szavaira vonatkozik. Ő it t célzott már a Fidesz módosító indítványaira, amelyeket be kívánnak terjeszteni. Ha jól értettem, akkor ezek a módosító indítványok ismét többletkiadásokat fognak tartalmazni ahhoz képest, amit a kormány benyújtott... (Dr. Kövér László: El kell olvasni.) ...és ehhez többletbevételeket fognak feltételezni. Ez hangzott itt el. Azt hiszem, hogy az államháztartási elképzelések, amiket évekkel ezelőtt a Fidesz képviselt, a jövedelemcentralizáció csökkentését és nem a jövedelemcentralizáció növekedését tartalmaz zák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Boross Péter képviselő úrnak a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. (Dr. Surján László: Ügyrend!) DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Tisztelt Ors zággyűlés! Az ilyen, idő szorításában lezajló vita szükségképpen kényszerít arra mindenkit, hogy röviden fogalmazzon vagy ne tudja kifejteni teljesen álláspontját. Mégis azonban meglepő, amit Karl képviselő úr a Szocialista Párt részéről a recesszió hatásá ról mondott és a recesszió magyarországi következményeiről főleg a '93as esztendőben. Úgy hiszem, hogy mégiscsak természetesnek kellene venni: ha az európai gazdaságban recessziós jelenség van, akkor egy különben is arányaiban jelentősen exportra kényszer ített ország számára az hatványozottabban hat. Ha mi ugyanúgy estünk volna vissza '93ban, mint a nyugateurópai országok, akkor az egy csoda lett volna, és tisztelettel kérem, hogy ezeknél az érveléseknél maradjunk meg a tárgyilagos vita keretei között. T ovábbá a piacváltás tényét úgyszintén kérem tárgyilagosabban elemezni. A '90. és '94. közötti magyarországi helyzet mérlegeléséhez ismerni kell a hasonló sorsú szomszédos országok gazdasági teljesítményének alakulását, és azt kell összehasonlító alapnak t ekinteni. Azt mondani, hogy ha másképp csináltuk volna, akkor más eredmény lett volna, enyhén szólva, legalábbis úgy hiszem, bizonyos megfontolásokból lehet könnyelmű kijelentés is, amivel talán nem kellene érvelni egy olyan vitában, mivel az a másik megol dás majd mostanában próbálódik ki, és kíváncsian várjuk a következményeit. Arról már ne is essék szó, hogy milyen érvelések voltak a megelőző négy évben a gazdaságpolitikával kapcsolatban akár lakossági jövedelmek vonatkozásában is. Úgy hiszem, hogy a költ ségvetés az egyetlen olyan vitatéma talán a parlamentben, amiben nagyon komolyan kell a kimondott szavakat mérlegelni, s akkor az a szóértés - ami az előbb elhangzott pozitív jelzőkkel - teljes értékűbb lesz. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.) (9.50) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Ház! Ügyrendi kérdésben Surján László kér szót. Megadom a szót. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Figyelmeztetni szeretném önt azokra a szabályokra, amelyeket ön ismertetett a Házzal. A költségveté si vita vezérszónoklatai lezáródtak, ehhez a miniszter úr szükségesnek tartotta - és minden joga megvolt hozzá , hogy elmondja azt, amit ezzel kapcsolatban el akart mondani. Erre a miniszteri hozzászólásra engedélyezett ön kétperceseket. Most már viszont olyan hozzászólások jelentek meg, amelyek részben ellenzéki vezérszónoklatokat kommentáltak. Nekem is lett volna kommentálnivalóm kormánypárti vezérszónoklatra, azonban én tartom magam - és javaslom, a Ház is tartsa magát - ahhoz a rendszerhez, amelyet kia lakítottunk. Ma még számos más témát kell megtárgyalni. Itt nagyon jó szakmai vitát folytatgathatunk le két percekben, csak akkor az egész programunk veszélyeztetve lesz.
