Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - Dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "A HungarHotels privatizációja" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
2040 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Kósa Lajos képviselőtá rsunk, Fidesz, interpellációt nyújtott be dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterhez a "A HungarHotels privatizációja" tárgyában. Az interpellációra dr. Suchman Tamás miniszter úr távollétében a Pénzügyminisztérium képviseletében dr. Bokros Lajos pénzügy miniszter úr válaszol. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt is mondhatnám, még örülök is, hogy ön válaszol, mert úgy érzem, az én interpellációm legalább annyira érinti a tá rca nélküli miniszter urat, mint önt, aki a költségvetésért felelős miniszter, és ennek az interpellációnak a tárgya súlyos költségvetési pénzekről szól. 1989ben az Országgyűlés törvényt fogadott el, amelyben azt rendezi, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulása esetén az általuk birtokolt vagy használt belterületi föld értékének megfelelő üzletrészt az illetékes önkormányzatnak át kell adni. Ezt a törvényt a '91es XXXIII. törvény később módosította, azonban ezt a jogosítványt n em csökkentette, csak kiterjesztette azokra az esetekre, amikor a gazdasági társaság vagy vállalat apportálja ezt a vagyonrészt vagy eladja. A '92. évi LIV. törvény azonban teljesen új alapra helyezte az önkormányzatok belterületi föld után járó részesedés ét a vállalatból, és bevezette az úgynevezett arányosítást, aminek lényege, hogy nem a belterületi föld értékét egy az egyben kell az önkormányzatnak átadni, hanem a belterületi föld értékét a vállalati mérleg főösszegéhez kell arányosítani, és az ennek me gfelelő részt kell az önkormányzatnak átadni. Az ÁVÜ ugyanakkor ezen törvény hatálybalépése előtt sorozatosan úgy alakította át a tulajdonában lévő gazdasági társaságokat, illetőleg vállalatokat, hogy ezt az arányosítást alkalmazta, ami akkor még nem volt hatályban. Ebből következett nagyon sok jogvita. Én a HungarHotels esetére szeretnék rákérdezni. Ugyanis, észlelve ezt a jogi helyzetet, az önkormányzatok - mindenki, aki kapott HungarHotels részvényt, de nem az érvényes számítási mód szerint, tehát kevese bbet kapott, mint ami neki járt volna, - pereket helyeztek kilátásba, és részben az ÁVÜ jogutódját, az ÁPV Rt.t perelik a nekik járó részvényekért. Irányadó lehet a Legfelsőbb Bíróság '95. március 16ai ítélete, amely hasonló ügyben a Dunai Vasmű vállalat átalakulása kapcsán ítélte meg az önkormányzati keresetet, és kötelezte a részvény kiadására az ÁPV Rt.t. Tehát a helyzet az, hogy az önkormányzatok perelik az ÁPV Rt.t, nemcsak ebben az esetben, számos más esetben is a nekik járó részvény kiadására. Az ÁPV Rt. a HungarHotels esetében a fővárosnak, illetőleg a fővárosi kerületeknek ajánlatot tett a náluk lévő és a nekik még kiadandó részvények megvásárlására, azonban a fővárosnak adott ajánlat pénzügyileg sokkal kedvezőbb volt, mint a kerületeknek adott ajánlat. A kérdéseim ennek a helyzetnek a kapcsán a következők. 1. Mi az oka annak, hogy az ÁPV Rt. a fővárosnak sokkal kedvezőbb pénzügyi ajánlatot tett, mint a kerületeknek? 2. Miért kell pereskedni az önkormányzatoknak jogos követeléseik érvényesítésére , miért nem lehet nekik kiadni az őket megillető HungarHotels részvényeket? 3. Az ÁPV Rt. miért nem próbálja legalább elkerülni a perköltségeket, ha ebben az esetben a jogi álláspontja nem védhető? Köszönöm. Várom válaszát. (Taps.) (16.00) ELNÖK (dr. Kóród i Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Bokros Lajos miniszter úrnak. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Még ha véletlenül is jutott rám a szó ebben az ügyben, akkor is örülök ennek a képviselői interpellációnak, mert emlékszem arra az időszakra, ami kor 1989ben az átalakulási törvény
