Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY, a számvevőszéki bizottság kisebbségének előadója:
1999 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság 1995. november 1jén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvet ési törvényjavaslatát, és azt színvonalas, alkotó gondolatcsere után általános vitára alkalmasnak nyilvánította. A vita során a résztvevők egyetértettek a költségvetési politika céljaival, de hangsúlyozták, hogy az egyensúlyi és növekedési követelmények eg yaránt fontosak. Kinyilvánították, hogy a gazdasági növekedés csak akkor lehet tartós, ha az nem eredményez egyensúlyromlást. A véleménynyilvánítók felvetették a tervezett privatizációs bevételek és a vámbiztosíték bizonytalanságát. Az utóbbiról sokrétű vi ta alakult ki. Az eszmecsere során megkértük, illetve megkértem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy a minisztérium részletesen dolgozza ki és így indokolja a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásokat. A gondolatcsere során olyan v élemény is felszínre került, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tükrözi az államháztartási reform céljait. Ennek kapcsán ellenérvként többen hangsúlyozták, hogy a nevezett reformot még nem dolgozták ki, ugyanakkor a közeljövőben elkészülő államháztar tási reform hosszú távú célokat fogalmaz meg, a költségvetési tervezet pedig természeténél fogva csak rövid távú célkitűzéseket tartalmazhat. A bizottság támogatta azon 1996. évi adópolitikai célkitűzéseket, amelyek szerint a megtakarításokat és az erre ép ülő beruházásokat preferálják. A résztvevők egyetértettek abban a törekvésben, hogy az adózás legyen egyszerűbb és olcsóbb. Hangsúlyozták, hogy az államkincstár már az 1996os költségvetési törvényjavaslatban is kedvező folyamatokat indít el. Egyetértettün k az elkülönített alapok összevonásával, és hangsúlyoztuk, hogy az 1996. évi költségvetés az első olyan tervezet, amely az előirányzatokat költségvetési címenként taglalja rendes és rendkívüli tételek alapján. Támogatandó az is, hogy az általános indoklás először tartalmazza a kiemelt beruházások, a célprogramok, az értékhatár alatti és feletti intézményi beruházások részletező adatait, 1999ig megbontva a kiadásokat. Az is a törvénytervezet pozitívuma, hogy első ízben a rendes bevételeket és kiadásokat elk ülöníti a rendkívüliektől. Mindezek alapján megismétlem, hogy a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Varga Mihálynak, aki a bizottság ki sebbségi álláspontját ismerteti. VARGA MIHÁLY , a számvevőszéki bizottság kisebbségének előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. A bizottság azon tagjainak álláspontját szeretném ismertetni, akik a konstruktív és alkotó vita után nem tartották általános vi tára alkalmasnak a '96os törvényjavaslatot. Véleményünk megfogalmazásakor két gondolatkört jártunk körül. Egyrészt, hogy a beterjesztett törvényjavaslat gazdaságpolitikai lépései megalapozottake, másrészt pedig, hogy a költségvetésben szereplő konkrét tételek, bevételek és kiadások reálisake vagy sem. Ennek a két körülménynek a vizsgálatát több probléma nehezítette meg. Az egyik, amit már több bizottsági előadó is ismertetett, hogy nem ismerjük, nincs beterjesztve a társadalombiztosítási alapo k költségvetése és ennek hiányában roppant nehéz megítélni, hogy a törvényjavaslat 31. és 32.§a, mely erre vonatkozóan különböző állításokat tartalmaz, vajon reális, megalapozotte vagy sem. Nem tudjuk tehát megítélni, hogy milyen az a pénzügyi helyzet, a mely az alapok miatt érinti a költségvetést. Ugyanilyen problémának tartjuk, hogy a költségvetési törvényjavaslat több olyan jogszabályra, több olyan törvényre hivatkozik, amelyek még nincsenek megalkotva, sőt nincsenek beterjesztve sem.
