Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségének előadója:
1995 A Gyermek- és Ifjúsági Alapról néhány hónapja 90 százalék feletti szavazati aránnyal döntött az Országgyűlés. A Nemzeti Sportalap, az Országos Játékalap és a Gyermek- é s Ifjúsági Alap bevétele alapvetően a szerencsejátékbevételekből származik és civil szervezetek ügyeit támogatja. Úgy gondoljuk, hogy ez megfelelően speciális feladat, különleges döntési mechanizmussal él; ezért megfelel annak a kritériumnak, amely a pénz ügyminiszteri expozéban is szerepelt, mint speciális feladatú alap. Hasonlóképpen megfogalmazódott a Központi Műszaki Fejlesztési Alap megszüntetésével kapcsolatos kétely. 2. A bizottság a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében nagyon sok olyan pontot talált, amely "egyéb" címszóval volt illetve. Úgy véljük, hogy ennek szakmai tartalma tisztázatlan, a tervezett felhasználás nem egyértelmű, ezért a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot számos ponton kértük további információk benyújtására és a z indoklása pontosítására. 3. A bizottság nem tartja elfogadhatónak, hogy a közalkalmazottak béremelésére nincs javaslat az előterjesztésben. A vita kapcsán felvetődött: indokolatlan a közalkalmazottak, különösen a pedagógusok átlag feletti reálbércsökken ése. Támogatja a kormányt abban, hogy forrást találjon a reálbércsökkenés megállítására, különösen a pedagógustársadalom körében. Jelenleg nem látja a bizottság a világos összefüggést a személyi jövedelemadó törvény módosítása, az adótáblák és a közalkalm azotti bérek alakulása között. És úgy gondolja a bizottság, hogy célszerű lenne a közszférában dolgozók bérrendszerét hosszú távon egymáshoz közelíteni és korszerűsíteni. 4. Áttekinthetetlennek tartja a bizottság - s jelenleg nem megnyugtatónak - a költség vetés és a civil szervezetek kapcsolatát, a költségvetésben a sport finanszírozását és az állami ifjúsági feladatok finanszírozását. 5. A felsőoktatás részben normatív finanszírozása és ennek költségvetési következményei a jelenlegi előterjesztésben, úgy t űnik, tisztázatlanok, áttekinthetetlenek. A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott néhány olyan megállapítás is, amelyre kötelességem a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni. A közoktatás finanszírozásával kapcsolatban: üdvözlendő, hogy az előterjeszt és, alkalmazkodva a közoktatási törvény 118. §ához, mintegy 147 milliárd forintot irányoz elő a közoktatási intézményrendszer finanszírozására. Ez 70 százalékban nyújt fedezetet a közoktatási intézmények működéséhez. Néhány követelmény azonban megfogalmaz ódott. A vitában közösen kell megoldást találnunk a közoktatás finanszírozásának olyan módjára, amely nem kérdőjelezi meg a közoktatás modernizációját, amely nem rontja a közoktatásban alkalmazott szakmai paramétereket. Feloldandó az az ellentmondás, hogy a közoktatási törvény átfogó módosítása még nem történt meg, tisztázatlanok a szakmai paraméterek, ugyanakkor a finanszírozás ügyében dönteni kell. Olyan megoldást kell kialakítani, amely stabil finanszírozási modellt jelent, hiszen a közoktatás nem tud al kalmazkodni az évenkénti költségvetési vitákhoz. Úgy gondoljuk, hogy az oktatás és a tudomány beruházásként történő kezelése is egy új optikába helyezné az ágazat ügyeit. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. A bizottság kisebbségi álláspontját Kovács Kálmán úr ismerteti. Megadom a szót. DR. KOVÁCS KÁLMÁN , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségének előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Nagyon nehéz és egyben nagyon könnyű helyzetben vagyok, mert az eredeti kifogásaimat, amiket szerettem volna elmondani, Csizmár Gábor képviselőtársam mind elmondta.
