Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1964 A '96. évi költségvetési törvényben s zámtalan példát találunk ennek a bizonyítására. A központi költségvetési szervek támogatása például a '95. évit összességében csak nagyon szerény mértékben haladja meg. Az inflációs hatások ellentételezésére csak korlátozott körben és mértékben kerül sor. A meglevő intézmény- és feladatrendszerben, előirányzatokban megvalósítandó szerkezeti változások lehetővé teszik, hogy a központi költségvetés egészében szükséges átalakulásokhoz lineáris kiadáscsökkentés adjon fedezetet, illetve azt, hogy az elosztásra r endelkezésre álló források a súlyponti feladatokat ellátó intézményekhez jussanak. A központi közigazgatásban végrehajtás alatt álló kötelező létszámleépítés egyrészt belső racionalizálást szolgál, másrészt pedig egyik forrása a köztisztviselői illetményal ap emelésének, a teljesítmények jobb, differenciált elismerésének. A létszámleépítést 1996ban is folytatni kell. Meggyőződésem, hogy ez az államigazgatás működőképességének veszélyeztetése nélkül is megtehető, sőt éppen egy hatékonyabb, jobban fizetett sz akembergárdával működő államigazgatás kialakulását szolgálja. Nem hallgathatjuk el, hogy a költségvetéspolitika mozgástere meglehetősen szűk '96ban is. Ennek ellenére mégis sikerült néhány fejleszteni kívánt területen olyan forráslehetőségeket biztosítani , amelyek nagyon fontosak nemcsak a stabilizáció, hanem a kibontakozás, a gazdasági növekedés szempontjából is. Hadd emeljek ki röviden csak négy ilyen területet. Egyrészt egy többcsatornás finanszírozási rendszert javasolunk az exportösztönzés érvényesíté sére. Ezt szolgálják a gazdaságfejlesztési ágazati célelőirányzatok, a kamatkiegyenlítés pénzügyi rendszere, a műszaki fejlesztési célelőirányzatok forrásai, az Eximbank és a Magyar Exporthitelt Biztosító Rt. további tőkeemelése, illetve a javasolt további adókedvezmények. Másodikként szeretném kiemelni azt is, hogy a központi költségvetési kiadásokat megszorító politika nemhogy nem vonatkozik a központi beruházások finanszírozására, de érdemi nagyságrendű, csaknem 45 százalékos forrásbővülést biztosít a ga zdasági növekedést leginkább elősegítő kiadásokra. Ezen belül is elsőbbséget kapnak az infrastrukturális beruházások és a felsőoktatási fejlesztések. Harmadikként megemlítem, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem, a védelmi szervezetek feltételeinek javítá sa, a közrend, a közbiztonság színvonalának emelése továbbra is kinyilvánított szándék. Tudni kell, hogy e feladatokat nem lehet a jelszavak szintjén kezelni, ezért ezekhez egyértelműen anyagi forrásokat kell teremteni és ennek is eleget tesz a kormány a k öltségvetési törvényjavaslatban. Negyedikként szeretném megemlíteni, hogy a környezetvédelem területén is kiemelt módon növekednek a fejlesztési források. 1995ben a fejlesztési eszközök megközelítik, a '96. évben viszont már meghaladják a bruttó hazai ter mék egy százalékát. A környezetvédelem súlyát jelzi, hogy a különböző fejezeteknél és címeknél összességében a lakossági és vállalkozói forrásokkal együtt több mint 70 milliárd forintot fordít a nemzetgazdaság környezeti célokra. A Központi Környezetvédelm i Alap forrásai és így felhasználási lehetőségei is közel 100 százalékkal növekednek új termékdíjak belépésével, amelyek forrásként szolgálnak csomagolóanyagok és egyéb hulladékok környezetkímélő hasznosításához és kezeléséhez. A '96. évi költségvetés pénz ügyi lehetőséget nyújt korábbi tevékenységek bővítésére és néhány, több éve húzódó ügy megoldására is, így a természetvédelmi területek védettségi szintjét javító helyreállítások megkezdésére, valamint az úgynevezett gazda nélkül maradt környezeti károk mé rséklésére is. Külön kiemelném a valamennyiünk szívügyét jelentő Balaton vízminőségvédelmi programjának jelentős gyorsítását, valamint az önkormányzatok által folytatandó vízgazdálkodási programokat, amelyek a nagyobb városok mellett lehetőséget nyújtanak a kisebb települések csatornázási, szennyvízkezelési fejlesztéséhez is.
