Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1954 Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióveze tő úr, Független Kisgazdapárt, "A kárpátmedencei magyarság cserbenhagyásáról" címmel. Megadom a szót dr. Torgyán József frakcióvezető úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar közvélemény fokozot t figyelemmel kísérte a miniszterelnök úr látogatásait a trianoni békediktátummal érintett területeken élő magyarság ügyében, éppen ezért a Független Kisgazdapárt is fontosnak tartotta, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Megállapításunk szerint a miniszt erelnök úrnak ezek az utazásai valójában a cserbenhagyásos gázoláshoz hasonló módon ítéltetnek meg, hiszen a miniszterelnök úr belegázolt a magyarság ügyébe és cserbenhagyta a kárpátmedencei magyarságot. Miért állítjuk ezt? Kezdjük a magyarszlovák reláci ó megvitatásával. A magyar kormány részéről több ízben hangzott el Mečiar elnök urat dicsérő kijelentés, különösen a miniszterelnök úr részéről, majd a két baloldali politikus a lenini illegalitást is megszégyenítő módon találkozott valahol a hegyek között . Márpedig úgy tudjuk, a miniszterelnök úr a mai napig nem talált alkalmat arra, hogy a hegyek közti találkozónak vagy kvaterkázásnak az eredményeiről beszámoljon, noha a Magyar Köztársaság alkotmánya erre őt kötelezi. Úgy gondoljuk, az a tény, hogy ezt kö vetően valamennyi szlovákiai magyar ellenzéki pártnak egységesen tiltakoznia kellett a magyarságot súlyosan diszkrimináló intézkedések miatt, egyértelműsíti a helyzetet, hogy a miniszterelnök úr semmit nem ért el a magyarság ügyében. (9.20) Az, hogy azt a látszatot keltette a Mečiar elnök úrral való félrevonulása és barátságának kinyilvánítása következtében, mintha itt minden rendben lenne, kifejezetten káros a magyarságra nézve. Ugyanilyennek ítéljük a magyarhorvát relációban történt utazását, hiszen a pa rlamenti választásokat közvetlenül megelőzően utazott a miniszterelnök úr Zágrábba, ahol megbeszéléseket folytatott Tudjman köztársasági elnök úrral és Valentic kormányfővel. Annak hangsúlyozása mellett, hogy a horvátokkal való kapcsolatunk messze jobb min denkinél, mégis meg kell kérdeznünk, vajon ennek az utazásnak volte olyan következménye, hogy amikor a horvát kormány jelezte: visszaengedi a lakóhelyükről elűzött magyarságot, történte ennél több - mert ez a kijelentés önmagában értelmezhetetlen! Kérdez zük: jogi, szociális, gazdasági, művelődési területen nyújte konkrét segítséget a horvát kormány ahhoz, hogy a lakóhelyükről elűzött magyarság visszaköltözzön? Úgy gondolom, ezek fontos, válaszra váró kérdések. Sokkal szomorúbb a helyzet viszont a miniszt erelnök úr belgrádi utazásával kapcsolatban, hiszen itt alá kell húznom, hogy az embargó miatt csak nemzetközi egyetértés esetén lehetett volna sort keríteni erre az utazásra. Igaz, hogy a miniszterelnök úr arra utalt, mintha ilyen nemzetközi egyetértés le nne, de ténylegesen ezt semmilyen oldalról nem erősítették meg. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a Milosevics szerb köztársasági elnökkel és Kontics jugoszláv kormányfővel a magyarok helyzetének javítása területén történt megbeszélések nemhogy eredményre nem vezettek, hanem - ahogy azt a vajdasági magyarok demokratikus közösségének elnöksége is nyilatkozta , a miniszterelnök úr ismét cserben hagyta a határon túli magyarokat; fel sem vetette például az autonómia kérdését. Ezért a Független Kisgazdapártnak az ország nyilvánossága előtt kell az ezen utazásokkal kapcsolatos aggodalmát kifejezésre juttatnia, és ezeket az utazásokat a cserbenhagyásos gázoláshoz hasonlítania. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönö m szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gellért Kis Gábornak, az emberi jogi bizottság elnökének.
