Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SCHALKHAMMER ANTAL (MSZP):
1851 további nélkül a kötelezően meglépésre váró áremelkedések elhalasztását. A mai napig a Mol a gázszállításokból közel 20 milliárd forint állami szociálpolitikai terhet visel, aminek nem ott a helye egy piacgazdasági társaságban működő hatékony g azdálkodásnál. Vagy a villamosenergiaárak tartása és nem dinamizálása, nem piaci módon való emelése az elmúlt időszakban azt jelentette, hogy az ehhez szükséges vagyonfelélés és a működéshez szükséges hitelfinanszírozás hatalmas tízmilliárdokra rúgott, le gerjedt a rendszer műszaki képessége, jelentős feszültségek alakultak ki. És most ezeket az elhalasztott lépéseket - természetesen tovább várni nem lehet, mert a feltételek olyanok - ennek a kormányzatnak és parlamentnek jól kell meglépnie, hogy a társadal mi feszültségeket a lehető legnagyobb mértékben kerülje el, és ebben legyen társadalmi konszenzus is. Kérem szépen, ez igen nehéz dolog, mégis azt mondom, személy szerint az a véleményem - és a képviselőcsoportunknak is az a véleménye , hogy az energiasze ktor privatizációja, az abban megtörtént lépések megteremthetik azt a feltételt, ami a magyar energiaszektor - olajipar, gázipar, villamosenergiaipar, egyéb energiaszektor, fogyasztó, elosztóhálózat - modernizációját megteremti, és megfelelő módon moderá lja vagy tolerálja a dolgozókra váró - a privatizációból következő - munkahelyvesztést, juttatás, szociális segély veszteségek feltételét. Szeretnék arról is szólni, hogy az energiatörvénykezés, amelyet az elmúlt pár esztendőben hozott meg a magyar parla ment, a piacgazdaságra való rátérés közepette, igen differenciált. Túl liberálisra sikerült az eredeti villamosenergiatörvény, túl liberálisra sikerült a gázszolgáltatásról szóló törvény, amelyeket módosítani kellett ebben a szakaszban, mert végrehajthata tlan lett volna a lépcsőzetes privatizáció. Szeretnék szólni a gázrendszerben való openaccess megszüntetéséről, a vezetékhez való hozzáférhetőségről vagy a villamosenergiatörvény különböző változásairól, amelyek az úgynevezett kétlépcsős villamos energet ikában MVMnél '97ig meglépendő és utána következő szakasz privatizációs feltételeit biztosítják. Azt is szeretném elmondani, hogy a mai napig nem sikerült az energetikai törvénykezés tekintetében törvényharmonizációt létrehozni; a polgári törvénykönyvben és az érvényben lévő, energiaszektort érintő törvényeinkben nagyon jelentős és számottevő ellentmondás van, s a parlamentre vár még, hogy ezeket a feltételeket rendezzük és a problémákat megoldjuk. Az ármegállapítás kérdéseiről: Raskó képviselő kollégám a zt mondta, hogy dotálni kellene a piaci feltételekből és a privatizációból adódó árhatásokat a fogyasztóknál és a kommunális lakossági szektorban. Valamilyen módon mindenképpen - és arra is szeretnék utalni - az sem véletlen, hogy az ármegállapítás feladat ait ellátó hatósági rendelkezés tekintetében '97ig a kormány, illetve a kormány illetékes tárcavezető minisztere a felelős, hogy lehessen ezeket a kérdéseket megfelelő módon befolyásolni, és csak utána kerülhet sor a Magyar Energia Hivatal, mint hatóság, árszabályozó, engedélyezési, egy piacgazdaság feltételei között működő szabályozási menetrendjének ellátására. Arról is szeretnék szólni, hogy mikor tud a Magyar Energia Hivatal jól szabályozni árat, és mikor tudja ellátni úgy a feladatát, hogy ezek a társ adalmi konfliktusok, viták ne vetődjenek fel állandóan az energiaszektorban. (10.10) Akkor, kérem szépen, ha a magyar parlament rendelkezik egy stabil, hosszú távú energiastratégiával, és a privatizációs, vagy az energetikai törvényekben nem mulasztottuk volna el a különböző arányok és feltételek megszabásának lehetőségeit. Szeretnék ezek közül egykettőre itt utalni. Nem tisztázott egyik törvényünkben sem, hogy a magyar nemzetgazdaság ellátásbiztonsági, működési, hazai természeti erőforrás- és munkaerővé delmi érdekeinek megfelelően milyen legyen a magyar nemzetgazdaság energiafelhasználásának hazai termelésből és importból való aránya, ez hogy legyen diverzifikálva, milyen legyen a hazai villamosenergia- és egyéb termelőrendszer struktúrája, hogy alakulj on ez a magyar természeti erőforrásadottságokhoz.
