Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
186 helyzetben fokozott a felelőssége a Magyar Köztársaság kormányának. A Fidesz képviselőcsoportja nevében ismét felszólítom a kormányt, hogy tegyen meg mindent e terv megvalósulása ellen. Mozgósítsa nemzetközi szervezetekben működő képviseleteit, a kisebbségi jogok iránt érzékeny nemzetközi közvéleményt, vesse fel a jogsérelem ügyét kétoldalú nemzetközi kapcsolataiban, forduljon jegyzékkel Románia kormányához, amelyben részletesen kifejti, hogy mely pontjaiban és miért tekintjük diszkriminatívnak a tanügyi törvényt! A Fidesz véleménye szerint bár a kormány nem volt teljesen tétlen ebben az ügyben, de még korántsem merítette ki ann ak a jelentőségéhez mérhető lehetséges diplomáciai eszközöket. Tisztelt Ház! Hadd fejezzem be felszólalásomat a nagy magyar erdélyi írónk, Sütő András szavaival: "A beszéd, a nyelv és a nyelvhasználat elvileg és általánosságban éppoly természetes jelenség, engedélyhez nem kötött megnyilatkozás, mint a lélegzés. Hallottále államot arról beszélni, hogy alkotmányos jog a lélegzés, a lábhasználat vagy a kézhasználat? De arról igen, hogy ennek vagy annak, vagy amannak a nyelvnek a használata megengedtetike vag y nem engedtetik meg. Holott az embernek ez olyan természeti joga, hogy ki se kellene nyilvánítani. Szükséges mégis mindaddig, míg e század nacionalizmusának hétfejű sárkánya egyebek közt épp nyelvet, anyanyelvet zabál, növekvő étvággyal." Köszönöm, hogy m eghallgattak. (Taps.) (15.20) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Fü ggetlen Kisgazdapárt már számos esetben rámutatott arra, hogy a magyarok nyelve elleni román nyelvtörvény olyan diszkriminatív alkotás, amelynek az érzékeltetésére a diszkriminációnak csak olyan fokai illeszthetők rá, mint a népirtás fogalma, hiszen egy né p erőszakos asszimilációját előidéző rendelkezés mindenképpen a genocídium fogalomkörébe tartozik. Sajnálatos módon a magyar kormány nem lépett fel eléggé határozottan az ilyen, genocídiumnak minősíthető, sőt a Független Kisgazdapárt országos vezetése álta l egyenesen fasisztának minősített román nyelvtörvény ellen. A mi megállapításunk az, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének is sokkal nagyobb hatékonysággal kellene fellépnie, mert különben a magyarok olyan helyzetbe kerülnek Romániában is, Szlovákiáb an is, amikor tömegesen fognak olyan módon asszimilálódni, amely a magyarságra nézve a végveszély helyzetét jelenti. Mi azt javasoljuk, hogy akár menjünk ki kollektíve, a Magyar Köztársaság Országgyűlése, és a strasbourgi parlamentet vegyük körül élő láncc al, ekként mutassuk meg, hogy a magyarság nem hagyja a nyelvét erőszakosan eltörölni! Én kérem az igen tisztelt képviselőtársaimat, üljön le a hat párt és találjon erre valamilyen megoldást, mert az nem lehet, hogy csak tíz biciklis gyereknek az ügyévé sil ányuljon a magyar nyelv fenntarthatóságának ügye! Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gellért Kis Gábornak, az illetékes bizottság elnökének. GELLÉRT KIS GÁBOR , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizot tság elnöke : Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót, elnök úr. Én igazán nagy örömmel hallgattam azokat a mondatokat, amelyeket Szájer József az imént elmondott, mert úgy gondolom, hogy ez a tónus az, amely az ügyhöz igazán méltó. Az a féltő gond, amik or tudatában vagyunk annak, hogy akikről beszélünk, azok valóban vészhelyzetben vannak, de olyan vészhelyzetben, hogy innen mi igenis kockáztatni tudjuk az ő biztonságukat, az ő jövőjüket. Minden szó, minden mondat, ami ebben
