Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 1 (120. szám) - Az energiagazdálkodás privatizációjáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
1846 egyformán előkészítetlenek, a parlament megkérdezése, tájékoztatása nélkül kiírtak, sikertele nek és hitelünket rontóak voltak az előző időszakban. Az energetikai privatizáció sok vitára okot adó ügye ugyanis nem az utóbbi hónapokban kezdődött. Bár bizonyosak nem lehetünk, de aggodalommal vegyes bizakodással reméljük, hogy ezúttal sikeresebbek lesz ünk, mint akkor voltunk. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Szalay Gábor felszólalását. Soron következik Raskó György, a Magyar Demokrata Fórum részéről, őt kö veti majd Schalkhammer Antal, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Raskó György képviselő úrnak. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A mai napon valószínűleg a teremben tapasztalható érdeklődésnél sokkal nagyobb érdeklődés van ezen vitanap iránt, a televízióban és a rádióban valószínűleg több százezer magyar állampolgár hallgatja, talán izgalommal, lélegzetvisszafojtva... (Derültség, zaj a bal oldalon.) .., hogy vajon mit fog hozni a mai nap vitája konkréta n a számára. Másfélmillió háztartást érint csak a gáz esetében, hárommillió háztartást az energia, a villanyáram esetében, tehát nem mindegy, hogy számukra ez a privatizáció hogyan fog végződni. Őket nem a költségvetés bevétele érdekli, nem az érdekli, hog y mekkora profitot eredményez majd ez a privatizáció különböző társaságoknak, hanem az érdekli, hogy ki fogjáke tudni fizetni a villanyáramot, ki tudjáke fizetni a gáz- és egyéb más számlákat. (9.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Szalay képviselőtársunk szo ciális érzékenységéről most nem kívánnék beszélni, mert ma nem ez az MDF vezérszónoklatának témája, de azért azt szeretném elmondani, hogy az idén ősszel abban a több százezer magyar háztartásban, ahol háztartási tüzelőolajjal fűtenek, döbbenten számolták ki, hogy egy átlagos családi házban körülbelül 8090 ezer forintba kerül a háztartási tüzelőolajjal való fűtés ezen a télen. Miután ezek az emberek bementek az önkormányzathoz, kaptak átlagosan 5 ezer forint támogatást a fűtéshez; olyan családok és olyan n yugdíjasok is, ahol az éves összbevétel nem éri el a 100 ezer forintot - és ebből 80 ezer forintot csak a háztartási tüzelőolajra kell fordítaniuk. És akkor még ott van sok egyéb más olyan fix kiadás, amiről nem lehet lemondani. Pontosan ezért aggódik az e llenzék - és azt hiszem, hogy szocialista képviselőtársaink közül is sokan , mert bizony lehet egy csodálatosan előkészített privatizáció, technikailag biztos, hogy kiválóan le fogják bonyolítani, mindenki happy lesz, de kérdés, hogy a magyar lakosság men nyire fog ennek örülni, és lesze abban a helyzetben, hogy ennek a privatizációnak a következményeit el tudja fogadni. A Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért azzal, hogy az energiaszektor privatizációjára szükség van. Soha nem utasította el, és a későbbiekben sem fogja ezt a koncepcióját föladni. Az energiaipar beruházásigénye - tudjuk - óriási; az előbb hallottuk, húszéves az átlagos életkor. Való igaz, hogy ezen elöregedett erőművek kiselejtezésére, újak építésére, hatékonyabb, nagyobb hatásfo kkal működőkre mindenképpen szükség van. Ehhez sem a magyar államnak, sem a magyar polgároknak nincs tőkéjük. Hitelfölvétel, tudjuk, nem nagyon lehetséges, mert jelen pillanatban ezek az erőművek nem igazán hitelképesek, és valószínűleg csak állami garanci ával kaphatnának hitelt, az állami garancianyújtási lehetőség pedig erősen korlátozott. Egyébként is a hitelt vissza kell fizetni; ennek a másik problémának a súlyos terheit jól ismerjük. Emiatt logikus volt az az elképzelés, hogy az energiaszektor - külön ösen az erőművek - privatizációjához jelentős külföldi tőkebevonásra van szükség, és ha lehet, minél nagyobb mértékű privatizációra, hogy az energiaszolgáltatás, az energiaellátás biztonsága valóban meglegyen, a magyar ipar versenyképessége javuljon azálta l, hogy hosszú távon remélhetőleg reálértéken, alacsonyabb áron tudja majd beszerezni a szükséges energiát. Tehát ezt nem vitatjuk. A
