Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 31 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Salamon László): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
1835 szlovák nyelvet. Holott - nagy valószínűséggel - szlovákul végezte el a főiskolát, és úgy szerezte meg a szakképesítését. (19 .20) A magyar nyelvű oktatás ellen veszélyforrás az is, hogy a minisztérium fogja rendeletben meghatározni, milyen tankönyveket, milyen iskolai segédeszközöket és milyen oktatási formákat lehet alkalmazni. Emlékezzünk rá, hogy az alternatív oktatás bevezet ése ellen milyen felháborodással tiltakoztak a magyar pedagógusok és a magyar szülők. Ha erre lesz érvényes jogszabály, azt kötelezően el fogják rendelni, és ha valaki ezzel szembeszáll, az már a jogszabállyal száll szembe. Ugyanúgy bizonytalansági tényező , ami egyébként teljesen természetes, hogy közhivatali tisztséget csak az tölthet be, aki bírja a szlovák nyelvet. Csak megint az nincs a törvényben szabályozva, hogyan történik annak megállapítása, hogy ki bírja a szlovák nyelvet. Arról majd talán egyesek fognak véleményt mondani, de arról ez a törvényjavaslat nem szól, hogy csak a nemzetiségeket fogjáke vizsgáztatás alá vetni, vagy esetleg azokat is, akik szlovák nemzetiségűnek születtek, de nem kellő mélységben bírják a szlovák nyelvet. Mert Magyarorszá gon is előfordulnak olyan magyar állampolgárok, akik - bár magyarnak születtek , magyarul mégsem tudnak beszélni. Az idő előrehaladtával nagyon méltányolom képviselőtársaim figyelmét, ezért engedjék meg, hogy csak nagyon röviden szóljak arról, hogy a sajt ószabadságot, a rádiózást, a televíziózás szabadságát is korlátozza az államnyelvi törvény. Korlátozza és olyan elképzelhetetlen előírásokat tartalmaz, hogy például egy kisebbségi rendezvény magyar nyelven folyhat, de a konferálásnak államnyelven kell tört énnie és ennek meg kell előznie a rendezvény egyéb szövegeit. Úgy gondolom - végső konklúzióként , hogy továbbra sem szabad feladnunk azt a törekvésünket, hogy megpróbáljunk jószomszédi kapcsolatok alapján együttműködésre törekedni. A magyar történelem ta nulságaiból jó következtetéseket kell levonni mindannyiunknak. Nem vitatható, hogy a polgárosuló magyar államban valóban voltak olyan törekvések, hogy a nemzetiségeket asszimilálják. Voltak olyan jogszabályok is a múlt században, amelyek elősegítették ezt a folyamatot. Tudjuk azt is, hogy az úgynevezett magyar értelemben vett alternatív oktatás bevezetése mit jelentett az itt élő nemzetiségek számára, azt, hogy elveszítették anyanyelvüket. Ezért jogunk van arra, hogy ennek tükrében a szomszédos országok tör vényhozó testülete tagjainak figyelmét felhívjuk arra, hogy ha ugyanilyen szándékokkal próbálnak bevezetni jogszabályokat, ha a múltat akarják megtorolni a jelenben élőkön, az az emberi jogok elleni legnagyobb bűncselekmények egyike. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat és kérem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy továbbra is nagyon intenzíven, minden nemzetközi fórumon adjon hangot a Magyar Köztársaság azon állásfoglalásának és álláspontjának, hogy a kisebbségek a határon túl jogosultak arra, hogy anyanyelvükön művelődjenek, egymással érintkezzenek, részt vegyenek a hivatali közéletben és az ezzel szemben álló törekvések ellen a leghatározottabb eszközökkel nemcsak a magyar kormány, hanem mindazon szervezetek, amelyeknek joguk van erre, lépjenek fel . Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gellért Kis Gábor képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság elnökének. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt azonban reflektálnék, s zeretném megkérdezni, biztose abban, hogy illetékes vagyok megszólalni. (Derültség.) ELNÖK (dr. Salamon László) :
