Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
174 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Csizmár Gábor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről szintén két percben kért szót. Megadom a lehetőséget. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Sajnálom, hogy képviselőtársam valószínűleg régen olvashatta ezt a nagyon rövid előterjesztést, vagy nem elég alaposan, és nem figyelt arra, hogy itt egy konstrukcióbeli változásról van szó. Az előző közoktatási törvé ny egy négyszintű NATot vázolt, amiben vannak alapelvek, van követelményrendszer, van kerettanterv és van helyi tanterv. Ehhez még hozzárendelte a TOKokat, hogy tessék ennek darabra mindenféle ellenőrzését elvégezni. Ez volt az egyik irányítási konstrukc ió. A másik, amit most nyilván a törvényjavaslat takar, hogy ebből a négyszintűből mindösszesen kétszintű NAT legyen, egy nemzeti alaptanterv, amelyben a követelmények megfogalmazódnak és a helyi tanterv, ami az intézményekben fogalmazódik meg. Mindezekhez alapelveket pedig a közoktatási törvény fogalmazhat meg, hogy milyen alapelvek keretei között lehet nemzeti alaptantervet csinálni. A közoktatási törvény ma is megfogalmaz alapelveket egyébként, azt gondolom, hogy ennek pontosítása, tisztázása, bővítése t ökéletesen elegendő lesz ahhoz, hogy törvényes, korrekt, a magyar Országgyűlés akarata szerinti nemzeti alaptanterv készüljön el, amihez nyilván a kormányzati döntés szükséges. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces id őkeretben megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Olyan nagy lelkesedéssel magyarázta nekünk Csizmár Gábor a közoktatási rendszert, hogy kénytelen vagyok megszólalni. Úgy gondolom, azzal, hogy követelményrendszer van és helyi tantervek készülnek, csak látszólag lesz egyszerűbb az élete az intézményeknek, mert minden intézmény maga elkészíti vagy megvásárolja, vagy esetleg megkapja azt a helyi tantervet, amit magának választ. Ha elkés zíti, az munkával jár, ez - mindannyian tudjuk, akik valaha életükben láttak tantervet - nem magától lesz, ehhez célszerű lenne pénzt és egyéb lehetőséget biztosítani, például képzési lehetőséget a pedagógusoknak. Erről szó nincsen. Megvásárolja, ez a köve tkező kérdés: vane az iskoláknak vagy az intézményeknek 150, 200, 300 ezer forintjuk, amiből megvásárolhatják a tantervet, nyilván fölösleges, ez sincs. A harmadik lehetőség, hogy a minisztérium biztosítja, mert hiszen övé az állami oktatás felelőssége, é s a statútumban sok minden szerepel, a minisztérium biztosítja a tanterveket. Ez pedig azt jelenti, hogy bizony itt a centralizáció eszköze jelenik meg, legyünk őszinték, akkor mondjuk meg, hogy centralizálni akarunk. Ezt is el lehet fogadni. Ez sem olyan borzasztó, mert van olyan ország, amelyik centralizáltan jól működtet egy oktatási rendszert. Csak akkor ne csináljunk úgy, mintha a demokrácia lehetősége lenne. A másik dolog, amiben szeretnék vitatkozni - az irányítás nagyon sokféleképpen működhet, nemcs ak úgy, hogy a tanterveket szabályozzuk, hanem például az irányítás azzal is működtethető, hogy a szolgáltatást szabályozom. Abban a pillanatban, hogy egyetlenegy dolgot ismerek el a szolgáltatás eszközének, az Országos Közoktatási Intézetet és a megyei pe dagógiai intézeteket és nem ismerem el az iskolát, hogy a másik iskolának szolgáltathat, nem ismerek el független, esetleg kft. szolgáltatói intézményt, abban a pillanatban megint egyfajta centralizáció folyik, és ezt kell végiggondolni. Köszönöm. ELNÖK (G . Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kovács Kálmán képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kétperces időkeretben kért szót, megadom. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) :
