Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - Az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről szóló jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HAGELMAYER ISTVÁN, az Állami Számvevőszék elnöke:
1682 A másik témakör, amelyhez rövid megjegyzést fűzök, a soron levő pénzügyi intézkedések lakossági hatásával, fogadtatásával függ össze. Munkánk során a legkülönfélébb helyekre jutunk el. Vizsgáljuk a fejezetek, a minisztériumok gazdálkodását, a vagyonkezelést, az adók, valamint a vámok beszedését végző szerveket, a társadalombiztosítást és a helyi önkormányzatok széles körét is. A mi tapasztalataink is jelzik: az eddigieknél kiszámíthatóbban, körültekintőbben, nagyobb szociális érzékenységgel kell törekedni arra, hogy a pénzügyi egyensúlyhiány elengedhetetlen és köv etkezetes mérséklését oly módon és ütemben valósítsuk meg, hogy a lakosság, az állampolgárok, különösen a nehéz helyzetben levő polgártársaink és családjaik mindennapi életvitelét, megélhetési kilátásaikat a lehető legkevésbé terheljük. Ebben látunk problé mákat. Az átalakuló társadalombiztosítás, valamint a helyi önkormányzatok rendszere keretében biztosítandó szolgáltatások működését tükröző ellenőrzési tapasztalataink sajnos gyakran ennek ellenkezőjét jelzik. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim é s Uraim! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága véleményének figyelembevételével kialakított s az ÁSZ elnöke által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján dolgozik. A tervbe beállítandó feladatainkat az alkotmány, a számvevőszékr ől szóló törvény és más törvények szabják meg. Az utóbbi évek nagy ívű társadalmi mozgásai, a polgári demokrácia lassú kibontakozása, a gazdasági környezet számottevő változásai és kihívásai nyomán egyre több és egyre újszerűbb feladatokkal találja szemben magát a Számvevőszék is. E társadalmi és gazdasági változások körülményei között érthető, hogy az éves ellenőrzési feladatainkon kívül is mind gyakrabban kérnek fel minket egyes parlamenti bizottságok soron kívüli ad hoc vizsgálatokra is. Munkánk, erőfesz ítéseink magas szintű elismerése, a tisztelt parlamenti képviselők irántunk megnyilvánuló bizalma jut kifejezésre ebben. E feladatoknak feltétlenül igyekszünk eleget tenni. Úgy véljük azonban, helyénvaló lenne valamilyen tudatosan, intézményesen kézben tar tott rendszer és eljárás kereteiben megvalósítani a hasonló felkéréseket. Elképzelhető lenne a számvevőszéki bizottság mint az ÁSZ szempontjából hatáskörrel rendelkező bizottság közreműködése az ad hoc feladatokra, esetleg az országgyűlési határozathozatal a, a megvalósítás személyi és anyagi feltételeinek meggondolásával együtt. Említhetném munkánk hasznosításának sokoldalú példáit. Mégis, súlya és időszerűsége miatt ezúttal csupán arra a két feladatra, a számvevőszéki jelentésre utalok, amelyekkel mostanáb an találkoznak, hölgyeim és uraim. A központi költségvetés zárszámadásához, valamint a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó munkánkra gondolok. Országunk jelenlegi helyzetében ezek kétségkívül meghatározó jelentőségűek. Egyébként éves rends zerességgel visszatérő feladatokról van szó, amelyek nem pusztán az Országgyűlés ellenőrzési, hanem egyidejűleg törvényhozási munkáját is segítik, annak tulajdonképpen részesei. Előfeltételét képezik ugyanis a nagy jelentőségű törvények megalkotásának. Fel elősségünk teljes tudatában tettük és tesszük meg megjegyzéseinket, következtetéseinket és ajánlásainkat a zárszámadás és a költségvetési törvény javaslatának tárgyalásakor. Érthető, hogy segítő szándékú megállapításaink, ajánlásaink élénk vitát is kiválta nak. A tartalmas vita minden bizonnyal előmozdítja a lehető legjobb megoldást. Természetesen nemcsak a központi költségvetésre, hanem a Társadalombiztosítási Alapok zárszámadására, az állami vagyon sorsáról szóló beszámolókra, jelentésekre is gondolok. (17 .30) Talán nem veszik rossz néven, ha jelzem, megítélésünk szerint a sorra múló évekről ezek az elszámolások nem mindig kapják meg a jelentőségüknek megfelelő figyelmet. Néha azt is érezzük,
