Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
1679 A miniszteri expozé és a vezérszónoki beszédekben, valamint előzőleg képviselőtársaim is érintették ezeket a kérdéseket, én m ost három, eddig kevésbé érintett megközelítésből kívánom elemezni a törvényjavaslatot. Az első: úgy érezzük, hogy az ország nemzetbiztonságát befolyásoló tényezők a kétpólusú világ megszűnésével sajnos, nem csökkentek, inkább bővültek. Elég végigelemezni az elmúlt öt évet, és meggyőződhetünk róla, hogy nemcsak a kockázati tényezők, hanem a veszélyforrások is növekedtek. Biztonságpolitikai megközelítés alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége kiszélesedett, komplexebbé vált; új kockázati tényezők jelentek meg: olyanok, mint a nemzetgazdaság működőképességének befolyásolása a feketegazdaságon vagy tisztára mosott pénzbefektetéseken keresztül, a politikai zsarolási lehetőség bővülése a nemzetközi terrorizmuson és a maffiatevékenységen keresztül vagy a belső- és a közbiztonság romlásának aláásása a polgár és az állam biztonságérzetének, valamint a társadalom stabilitásának megbomlása irányába. Ezt mind a hazai, mind pedig a nemzetközi bűnözés lehetővé teszi, végül sajnos, a régiónkban meglévő válságok , konfliktusok kihasználása, ilyenek mint az ember, a fegyver, a kábítószer- vagy nukleárisanyagcsempészeten keresztül növelhetik az ország fegyveres veszélyeztetettségét is. Mindezen kockázati tényezők mint új veszélyforrások jelentkeznek. Ez pedig egy értelművé teszi, hogy a biztonsági szolgálatok feladatait újragondoljuk és újrafogalmazzuk. Mind a Magyar Köztársaság, mind pedig régiónk biztonsága, valamint az euroatlanti integráció ezt megköveteli. Csak példaként említem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy e tekintetben a délszláv válság elég komoly tapasztalatokat adott a titkosszolgálatok működését illetően. Úgy érezzük, az így megfogalmazásra kerülő feladatrendszer meg kell hogy feleljen a demokratikus társadalmi jogrend követelményeinek, a humán és anyagi erőforrások gazdaságos felhasználásának, a szervezetek eredményt produkáló hatékonyságának. E hármas követelmény kell hogy érvényesüljön békében, válság, illetve konfliktuskezeléskor és természetes minősített állapotban. Ez pedig más szóval azt je lenti, hogy valóban szükséges a miniszteri expozéban elhangzott országgyűlési határozatijavaslattervezet mielőbbi kimunkálása, elfogadása, és ahogy a miniszter úr szólt róla, hogy jövő év végére valamennyi alkotmányossági, szakmai és pénzügyi szempont mér legelése alapján a kormány előterjeszthesse a szolgálatok struktúrájáról, az átszervezés irányáról és lebonyolításáról, annak konkrét módjáról, esetleg ütemezéséről szóló javaslatát is. Egyébként a törvénytervezet vitája során ezeket korábban is javasoltuk . A másik gondolat: úgy érezzük, az alkotmány és más, meglévő törvények előírásai szükségessé teszik a nemzetbiztonsági szolgálatok és más állami szervek által az ország nemzetbiztonsága szempontjából fontos információk objektív, reális és konkrét elemzésé t a kormány nemzetbiztonsági kabinetje által, minősített állapotban pedig a Honvédelmi Tanács által és az így szerzett információk, valamint ezek elemzésének a döntéselőkészítés során történő felhasználását. Ezért az alkotmány 3. §ának (h), (i) és (j) be kezdései, különös tekintettel az alkotmány 19. § B., C., D. és E. bekezdései, valamint a 40. § (3) bekezdése alapján - amely egyébként szinkronban van az 1993. évi, honvédelemről szóló CX. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjával - legyen már békében a nemze tbiztonsági kabinetnek, minősített esetben pedig a Honvédelmi Tanácsnak egy olyan nemzetbiztonsági titkársága, amely ezeket a funkciókat, feladatokat el tudja látni. A harmadik: különösen élesen jelentkeztek ezek az ellentmondások, amelyeket a honvédelmi b izottság véleményének megfogalmazásakor Juhász képviselőtársam már említett, így a két katonai biztonsági szolgálatról, a Felderítő Hivatalról és a Katonai Biztonsági Hivatalról van szó és elsősorban természetszerűleg az 1993. évi CX. számú honvédelmi törv ény előírásairól. A jelen törvénytervezet 2. pont (2) bekezdése a két katonai titkosszolgálatot a Magyar Honvédség szerves részeként fogalmazza meg. A honvédelmi törvény 40.§ 1. és 4. pontja szolgálati elöljárói jogkörbe adja a parancsadási jogot. Ezzel ér telemszerűen szinkront kell hogy találjunk a
