Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
165 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatási törvény módosításának úgynevezett kiscsomagjának elfogadása - Dobos Krisztina képviselő asszonnyal ellentétben - véleményem szerint nem halogatható tovább. Nemcsak azért, mert végre kimondja azt, ami teljesen evidens, nevezetesen, hogy az általános iskola nyolcévfolyamos. S azt nem azért mondja ki, mert a szülők nem tudom, melyik részének, 30 százalékának valami másra van igénye, s ezzel szembefeszül ez a törvénytervezet, hanem azért, mert az iskolák zöme eszerint működik, ahogy működik - ez mindannyiunk előtt ismert. Ami miatt most szólni kívánok azonban, azok a szinte követhetetlen döntések, amelyeknek a szakmaisága kétséges, pénzügyi ho zadéka ismeretlen valamennyiünk előtt, ugyanakkor felbecsülhetetlen kárt okoztak és okoznak, és visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen leépülési folyamatokat indítanak el a közoktatásban: ezek a mozzanatok és folyamatok az iskolabezárások. A törvénytervezet 5. §ában szó van arról, hogy milyen esetben csökkenthetők az általános iskolai évfolyamok, és itt a csökkentés feltételeként két nagyon lényeges dolgot említ meg a törvénytervezet. Egyrészt, ha a helyi önkormányzat megfelelő szintű ellátásról gondoskodik, másrészt ha az új rendszerben történő ellátás nem jelent aránytalanul nagy terhet a gyereknek és a szülőnek. Miért tartom nagyon szükségesnek e két szempont törvényi szintű rögzítését? Mert szomorú tapasztalataim szerint az intézményfenntartó önkormányzat ok egy része, amennyiben ezzel pénzt lehet megspórolni, sok esetben a pedagógiai szempontok mellőzésével, szakmai vélemények ki nem kérésével vagy figyelmen kívül hagyásával faragják le az oktatási feladatokat, vonnak össze tanulócsoportokat, szüntetnek me g iskolákat. Ugyanakkor sok helyen nem is hallottak az aránytalanul nagy teher fogalmáról, nem ismerik azt, pedig ezt a fogalmat évekkel ezelőtt az Alkotmánybíróság - igaz, hogy más összefüggésben - az egyes ingatlanok egyházi kézbe történő visszaadásáról szóló törvény teljesítése kapcsán határozta meg, majd az itt rögzített gondolatot, tehát a gyermek számára aránytalanul nagy teher gondolatát a ma hatályos közoktatási törvény is tartalmazza. Mindenképpen helyeselhető, hogy a törvénytervezet 5. § 3/a pontj a megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy mi is ez az aránytalanul nagy teher. Ugyanakkor meg kell mondjam, hogy aki erre és csak erre a törvényhelyre hivatkozik és hagyatkozik a jelenlegi vagy a majdani döntéseinél, akkor bizony nem fogja pontosan tudn i, hogy mit tegyen vagy mit tehet átszervezés esetén, hiszen olyan fogalmak, mint a lényegesen nehezebb körülmények vagy a jelentős költségnövekedés, vagy az intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentős növekedése, vagy a rosszabb útviszonyok, ezek te hát nem tartalmaznak elegendő ismérvet, ezért a döntéseknél vélhetően nagyon sok szubjektív elem fog ismét megjelenni, ami az intézmények átszervezését, bezárását illeti. Persze az is teljesen természetes, hogy a törvény mint jogi műfaj nem is bír el ennél többet, mint amennyit a felsorolás tartalmaz. Éppen ezért szükségesnek látszik tehát az elmondottak alapján, hogy jobban szakmai, erőteljesebben szakmai, miniszteri rendelet haladéktalanul megfogalmazza az aránytalanul nagy teher pedagógiai, fejlődéslélek tani és pénzügyi feltételeit. Kedves Képviselőtársaim! Lerágott csontnak tűnik foglalkozni a tankerületi oktatási központokkal. Én sem azzal kapcsolatosan fejtem ki most elsősorban a véleményemet, hogy kell vagy nem a tankerületi oktatási központ. Úgy gond olom, ezt a kérdést végleg le kell már zárni, mégpedig a kormányprogramnak megfelelően. De egy, a tankerületi oktatási központok által ellátott munkaterület fontosságára mégis fel kell hívjam a figyelmet, és ez nem az ellenőrzés, hanem az adatszolgáltatás, a közoktatás egészét érintő információ és informáltság fontossága. Ha ez a jövőben is úgy megy, ahogy van, nevezetesen, hogy a tanév elején a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak nincsenek naprakész, pontos információi arról, hogy mi zajlott le a nyá ron, mi történt a közoktatásban, hány tanulócsoport szűnt meg, hány iskolát zártak be és hány pedagógus kollégám vált földönfutóvá, tehát nem tudják, hogy igazából mi történik, akkor nem tudom, hogy
