Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
163 Hasonló módon járt el a Földművelésügyi Minisztérium is, hiszen ott is léteznek a hivatalok. Azt hiszem, hogy ez a tárca, miután nem volt hajlandó megnézni a saját hivatalainak működését, teljesen természetes, hogy egy politikai döntéssel úgy döntött, h ogy meg kell őket szüntetni. (17.30) Lelke rajta, a botrányok be fognak következni. A törvény másik része a nemzeti alaptantervre vonatkozik. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban nagy vita folyt a nemzeti alaptantervről, és ez a továbbiakban is folytató dni fog. Senki ne higgye, hogy azzal megoldódik a közoktatás kérdése, ha a miniszter aláírja a nemzeti alaptantervet. Annál is inkább nem - és a mai napon már váltottunk szót a SzocioReflex Kft. felméréséről, amely kft. éppen a minisztérium megbízásából v izsgálta a nemzeti alaptanterv követelményeinek az elfogadási szintjét , és bizony a pedagógusok nagyobbik része nem fogadja ezt el. Úgy hiszem, hogy ezt a vizsgálatot talán érdemes lenne komolyan venni. De miért is nem fogadják el, és mi is itt a problém a? Azt gondolom, hogy nem az egyes tantárgyak tartalmi kérdéséről van szó, mert azt majd a szakértők kijavítják. Sokkal nagyobb probléma az, hogy minimum követelmény szerint szabályoz, és ennek következtében megjelent az a veszély, hogy a vizsgarendszer is a minimumra fog alapozódni, sőt már megjelent az első tankönyv is, amivel kapcsolatban elmondták, hogy a tankönyveket is a minimumhoz fogják szabni, és majd lesznek kiegészítő tankönyvek. Miután az egyes tankönyvcsomagok ára 56 ezer forint körül van, és úgy gondolom, hogy az áremelkedés természetesen csak folytatódni fog ezen a területen, ezért nem hiszem, hogy az iskoláknak túl sok lehetőségük lesz a kiegészítő tankönyvek megvásárlására. A másik nagyon lényeges kérdés a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos an, hogy miközben a Művelődési Minisztérium kimondta, hogy az a cél, hogy a fiataloknak 6070 százaléka érettségizzen a közeljövőben, aközben csak 16 évig kívánja szabályozni az oktatási rendszert. A törvénymódosítás egyetlenegy szót sem mond az érettségir ől. Egyetlenegy szót sem mond az érettségi követelményekről. Képviselőtársaim talán végiggondolhatják, hogy valóban jó lesze ez az érettségi, amikor Magyarországon magyar nyelvtanból kell érettségizni, idegen nyelvből és matematikából, de nem kötelező iro dalomból és történelemből, mert ehelyett lehet választani akár a pszichológiát, akár a második idegen nyelvet. Nem gondolom, hogy ezt el lehetne fogadni, és miután ilyen terv jött ki a minisztériumból, nem hiszem azt, hogy rá lehetne bízni az oktatási korm ányzatra az érettségit. Ezek után nem hiszem azt, hogy ezt nem kellene törvényben szabályozni. A nemzeti alaptanterv követelményrendszerével természetesen számos kérdésben vitatkozni fogunk. De miután ez a kormány ígérte meg azt, hogy az alapelveket a parl ament fogja elfogadni, a követelményrendszer pedig kormányhatározat formájában születik meg, izgatottan várjuk, hogy a kormány mikor hozza be az alapelveket a parlament elé. Eközben mindannyian tudjuk - és erre már képviselőtársam utalt , hogy létezik egy alapelv, amit nem voltak képesek, vagy nem akartak, vagy nem mertek egy év alatt visszavonni. Úgy hiszem, hogy ezek bizonytalan helyzetet szülnek és nem segítik a közoktatás stabilizációját. Végezetül hadd mondjak egy mondatot arra, amit előbb képviselőtá rsam dicsért, azt mondta, hogy ez a törvénymódosítás stabilizálni fogja a közoktatási intézményeket, hiszen engedélyhez köti azt, hogy ne négyosztályos középiskola jöjjön létre, hanem akár hat- vagy nyolcosztályos, engedélyhez köti azt, hogy tízosztályos á ltalános iskola legyen a nyolcosztályos általános iskolából. Úgy gondolom, hogy ha itt összefüggésekben gondolkodunk, egységben tekintjük a közoktatási rendszert, akkor igen érdekes az a mozzanat, hogy stabilizáljuk a nyolcosztályos általános iskolát, ugya nakkor a nemzeti alaptanterv és a közoktatási törvény szerint is csak 16 éves korban kezdődik a szakképzés. Tehát valahol a 9. és 10. osztályban várnak a gyerekek, hiszen nem tudjuk, hogy mit tanítanak nekik, illetve talán azt még tudnánk is, hogy mit, de azt, hogy hol, semmiképpen, hiszen az általános iskola nyolcosztályos lesz. A másik kérdés, hogy miért jöttek létre hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, és miért akarja a kormányzat most ezt megakadályozni. Itt általában nem arról volt szó, hogy valaki eldö ntötte, hogy
