Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. K. CSONTOS MIKLÓS, az FKGP
1611 vezérszónoka. Megadom a szót dr. K. Csontos Miklósnak, a Független Kisgazdapárt vez érszónokának. DR. K. CSONTOS MIKLÓS , az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A T/1376. számú törvényjavaslat általános vitájában a fogva tartottak polgári és családi jogi helyzetével kívánok foglalkozni. A fogva tartást a polgári és a családi jog önálló törvényi szabályozásban nem rögzítette - értelemszerűen, hisz elsődlegesen büntető jellegű szabályozás szükséges. Bármilyen jogcímen történő fogva tartás önmagában már büntetés, mivel korlátozza az egyének al kotmányos jogait. A nemzetközi szerződések, mint például az Európai Egyezmény, egy része szélesebb körben kívánja megszervezni az emberi jogok védelmét. Kötelezővé teszi, hogy a csatlakozó országok, így hazánk is, hatályos jogszabályok, rendelkezések vonat kozásában megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, mert az ember nem csupán egy meghatározott állam polgára, hanem egyben tagja az általános emberi közösségnek. A személyek polgárjogi védelme tehát egyben az emberi jogok védelmét is jelenti. A személyi szaba dságot, a személyiséget védő jogok lényege, hogy az egyén fizikai értelemben vett szabadságjogát és testi épségének megfelelő védelmét biztosítsa. Az ezzel kapcsolatos jogok, biztosítékok közül alapvető fontosságúak a következők: az élethez való jog, a sze mélyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma, a rabszolgaság, a szolgaság és a kényszermunka tilalma, a mozgásszabadság korlátozása. A személyi szabadságtól való megfosztással összefüggésben megfelelően ren dezi például az előzetes letartóztatások vonatkozásában is a jelenlegi helyzetet. Mindenképpen alkotmányos szintű szabályozást igényel viszont a kínzás, az embertelen, a megalázó bánásmód vagy büntetés, valamint a rabszolgaság, a szolgaság tilalma. Ide tar tozik a kényszermunka tilalma is, azzal, hogy nem minden munkára kényszerítő állami vagy például önkormányzati intézkedés tekinthető kényszermunkának. Figyelmet kell fordítani az orvosi vagy tudományos kísérletek tilalmának kérdésére. Az orvosi vagy tudomá nyos kísérletek végzésének alapvetően két formája van: az egyén szabad hozzájárulása, másrészt az egyén tájékoztatása. A strasbourgi bíróság 1994. évi iránymutatása különösen a fogva tartottak vonatkozásában kívánja meg a garanciális elemeket. A magyar jog irodalomban is felmerült az, hogy a cselekvésükben korlátozott és függőségi viszonyban lévő egyének, például az elítéltek, előre kizárandók az orvosi vagy tudományos kísérletek alanyai közül. A fogva tartottak vagyonjogi helyzetével kapcsolatosan a bünteté svégrehajtás vonatkozó szabályai alapján a fogva tartottak legfontosabb vagyonjogi jogai a következők: A fogva tartás ideje alatt vagyonjogi jogokkal csak a büntetésvégrehajtási jogszabályban meghatározott mértékben rendelkezhetnek. Ennek alapján nem gyak orolhatják például a lakáshoz való jogot, és nem gyakorolhatják a birtokláshoz való jogot, csupán annyiban, amennyiben az a birtokukban van. Erre figyelemmel kell kiemelni a büntetésvégrehajtási szabályoknak azon rendelkezését, miszerint gondoskodni kell a lakás vagy más vagyontárgyak őrzéséről. Ennek érdekében a bv rövid úton értesíti az illetékes önkormányzatok jegyzőjét. Gyakorlati tapasztalatok szerint a lakáshoz való joggal van a legtöbb probléma a hatóságok vonatkozásában. Hangsúlyozni kell, hogy a f ogva tartás ténye nem szünteti meg a fogva tartott tulajdonosi mivoltát sem a lakás, sem egyéb vagyontárgy vonatkozásában. A fogva tartás ténye nem érinti a nyugellátásban részesülő fogva tartott igényét és nyugdíját. Befogadásakor nyilatkozatot kell adnia arról, hogy a nyugdíjat a bvintézetbe vagy kinek folyósítsa a nyugdíjintézet. Amennyiben a folyósítást a bvintézetbe kéri és más jövedelme nincs, köteles lesz hozzájárulni a nyugdíjából az eltartáshoz: ha munkát nem vállal, le fogják vonni a nyugdíjából tartásdíjának egy részét. A befogadás során személyes tárgyakat a befogadó intézetnek át kell vennie. A bvszabályban található az ajándékozási jog. Engedéllyel a látogatás alkalmával ajándékot adhat á t a fogva tartott, amely ingó dolog lehet. Természetesen nincs akadálya annak, hogy
