Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1574 ellenére, az exportenge délyezést, pontosabban az export megtiltását abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az ország ellátása veszélybe kerülne az export folytatása mellett. Ezt nyilvánvalóan csupán kevésbé tudja helyettesíteni az úgynevezett kiegyenlítő befizetés intézménye. V iszont fennáll a veszélye annak, hogy a kiegyenlítő befizetést csupán büntetőadóként fogják alkalmazni, és valójában ez a rendszer nem is lesz képes betölteni a hivatását, hiszen teljesen közismert, hogy a gazdálkodók bármikor bármiről tudnak a valós üzlet i értéket el nem érő számlákat szerezni, magyarán, alulszámláznak. Hibának tartom, hogy a törvény továbbra is tartalmazni fogja a normatív exporttámogatás intézményét, ahelyett hogy csupán exporttámogatásról szólna, hiszen ez szintén csökkenti, az előzőekh ez hasonlóan, a kormány mozgásterét. Úgy érzem, hogy a GATTegyezményből az következik, hogy Magyarországon át kell alakítani az exporttámogatás rendszerét. A normatív kulcsokon alapuló exporttámogatás nem képes megfelelni a GATT követelményeinek, hiszen b ármikor év közben előfordulhat egy adott piaci helyzetben, hogy az exporttámogatás mind a mérték, mind a támogatott termékek mennyisége tekintetében, úgymond, fölpörög, és így Magyarország a támogatás mennyiségére, illetve a támogatott termékek mennyiségér e vonatkozó GATTelőírásoknak nem tud megfelelni. Éppen ezért ez egy, szerintünk fölöslegesen a törvényben bennmaradó rendelkezés. Viszont rendkívül hasznos lett volna, ha a törvény rendelkezett volna arról, hogy az exporttámogatásoknak más mó djai is lehetségesek, amelyeket a GATTegyezmény megenged, s amely módon folyósított támogatásokat nem kell a rendes exporttámogatáshoz a GATT szerint hozzászámolni. Ilyen módon az ország gazdaságpolitikai mozgásterét ezeknek az eszközöknek a fölsorakoztat ása növelte volna. Itt különösképpen az exportbiztosítás állami finanszírozására, illetve az exporthitelek állami finanszírozására gondolok. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néhány mondatot szeretnék szólni a ma rendkívül részletesen vitatott bizottsági mód osító javaslatokra, amelyek a terméktanácsok versus Agrárkamarakérdéssel foglalkoznak. Úgy érzem, hogy a mezőgazdasági bizottság döntéseit elsősorban az motiválta, hogy a mezőgazdasági bizottságban a Magyar Agrárkamara lobbyja rendkívül erős. Azt hiszem, hogy ez a lobby nem mindig tudja összeegyeztetni a Magyar Agrárkamara érdekeit a magyar agrárágazat érdekeivel. Az elfogadott módosító javaslatok arra irányulnak, hogy a terméktanácsokat egyesületi elv helyett az Agrárkamara szervezze majd meg. Azt hiszem, hogy annak a rendszernek, amely eddig az agrárpiaci rendtartáson belül kialakult, a legjobb és legkedvezőbb eleme a terméktanácsok voltak. Szeretném idézni, hogy amikor az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény megalkotása folyamatban volt, akkor a Magyar Agrárkamara rendezett egy országjáró körutat a különböző pártokhoz tartozó országgyűlési képviselőknek, amelyen magam is részt vettem Juhász Pál igen tisztelt képviselőtársammal együtt, aki ott nagyon jól és helyesen mondta el a terméktanácsok feladatát a rendtartás szervezetében. A terméktanácsok létrejöttének a célja az volt, hogy a különböző érdekeltségű feleket a törvény egy asztalhoz ültesse le. Így egy asztalhoz ültesse le a mezőgazdasági termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket. Ezt a kialakult rendszert kívánja ez a módosító javaslat most szétverni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Agrárkamara nem képes önmagában, a kamarai törvény módosítása nélkül az összes érdeket önmagában integrálni, hisz az Agrárkamarában nincsenek képviselve sem a feldolgoz ók, sem pedig a kereskedők. Másrészt pedig az Agrárkamara nem képes egyszerre képviselni a mezőgazdasági termelők érdekeit, mondjuk, a gabonaterméktanácsban és a különböző hústerméktanácsokban, mert ezek a terméktanácsok egymással szembenálló érdekeket k épviselnek egyébként, ilyen módon az Agrárkamarán belüli állattenyésztői és növénytermesztői érdekképviseletek súlyának az eltolódása fontos kérdéseket fog eldönteni, pedig ezeket teljesen más fórumon ésszerűbben lehetne meghatározni. Lakatos András, a biz ottság többségi előadója azt mondta, hogy a törvényjavaslat nem veri szét a terméktanácsokat. Kérdezem akkor: tulajdonképpen mit akarnak a módosító javaslat előterjesztői?
