Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - Mádi László (Fidesz) - a népjóléti miniszterhez - "Mit tett a kormány az allergia visszaszorítására?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
151 Ez fél évvel ezelőtt volt, tehát a parlagfű virágzását megelőzően. Augusztus közepéig nem is volt gond, mert az allergiás meg betegedések, tehát a pollen koncentrációja nem volt magas, de augusztus közepétől drámai helyzet alakult ki. Mindazon emberek, akik eddig is szenvedtek ebben a betegségben és rengetegen újak, nagyon akut problémákkal fordultak orvoshoz, sokszor munkaképtel enné válva. Kérdezem ezek után az ígéretek fényében a tárcát és egyúttal a kormányt: 1. Mit tett a kormány a probléma bemutatására, a megfelelő ismeretterjesztés érdekében? 2. Milyen pénzügyi alappal vagy milyen módon támogatta a tenni akaró önkormányzatok at? 3. Hogyan hangolta össze a szennyezett régiókban folyó munkát, felvettee a kapcsolatot a környező országokkal, és ennek vane már bármilyen kézzel fogható eredménye? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm s zépen. A kérdésre Kökény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Képviselő úr valóban interpellált március 7én hasonló témában. Azt gondolom, hogy az arra adott miniszteri válasz lényegét tekintve ma is érvényes. Én nem szeretném megismételni az akkor elmondott számokat, csak annyival egészíteném ki a tisztánlátás érdekében az adatokat, hogy az összes allergiá s eredetű megbetegedésben szenvedők közül a pollen eredetű megbetegedés valójában öttíz százalékos nagyságrendet képvisel. Egyébként tényleg népegészségügyi jellegű problémáról van szó. Minden vonatkozásban az a szándékunk, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, és tekintettel arra, hogy a parlagfű ellen is, amely a több allergiás megbetegedésnek csak az egyik oka, az egyetlen védekezési lehetőség az elhanyagolt területek karbantartása, kaszálása, különböző tulajdonú földek, közterületek gondozása, ebbő l egyértelműen következik, hogy a legnagyobb szerepük az önkormányzatoknak van. Azt gondolom, hogy voltak és vannak is nagyon jó kezdeményezések, több önkormányzat helyi rendeletben írja elő és követeli meg az ingatlantulajdonosoktól az ingatlanok előtti z öldsáv gondozását, a gyommentesség biztosítását. Budapesten például a budai kerületekben az önkormányzatok és civil szervezetek parlagfűgyűjtést szerveztek, az összegyűjtött parlagfűért tombolajegy járt, amellyel kerékpárt lehetett nyerni; Baján is jó kezd eményezésekről tudunk. A Népjóléti Minisztérium szervezeteként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat aerobiológiai hálózatot működtet, amely folyamatosan méri és közzéteszi a levegő pollentartalmát. Képviselő úr konkrét kérdéseire válaszolva: 1. Az allergiás megbetegedéseket okozó gyomnövények elleni küzdelemben a kormány részéről a következő intézkedések történtek: a Belügyminisztérium Településfejlesztési Füzetek egyik kiadványában útmutatást adott az allergiát okozó növények elleni védekezé sre és felhívta az önkormányzatok figyelmét a lehetséges védekezési módokra. A Földművelésügyi Minisztérium is magas színvonalú ismeretterjesztő tevékenységet végez, szórólapokat ad közzé. Az ÁNTSZ megfigyelései és mérési eredményei alapján folyamatosan tá jékoztatja az önkormányzatokat. 2. 1995ben a Népjóléti Minisztériumot is érintő költségvetési megszorítások a szorosan vett szakmai feladatokat és az egészségfejlesztési célokat is súlyosan érintették, így szándékukkal ellentétben nem volt módunk az önkor mányzatok ilyen irányú tevékenységét segíteni. 1996ra arra van reményünk, hogy az egészségfejlesztési célok az idei évnél körülbelül 25 százalékkal magasabb előirányzattal tervezhetők.
