Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
16 Én azzal kezdeném, hogy egy kicsit ingerszegény maradtam, mert újdonságot a nyitányban valójában csak a koalíciós vita tetszé s szerint minősített moll vagy dúr hangjai jelentettek. (Derültség a jobb oldalon.) Ősi szabály, hogy egy idegennek házastársak vitájába nem szabad beavatkozni. Mert ha az idegen beleavatkozik, a gyakorlati tapasztalatok szerint ennek az az eredménye, hogy a házastársak kibékülnek, és se együttesen, se különkülön nem hajlandók elhagyni a közös lakást, inkább belekapaszkodnak a hatalmi tapétába és maradnak. (Derültség a jobb oldalon.) A koalíciós vitáról csak annyit: ha valaki egy 54 négyzetméter terjedelmű szilárd épületből inkább átmegy egy 72 négyzetméteres nagyobb sátorba, hát annak nyilván viselnie kell a következményeit... (Derültség, taps.) ..., hogyha a közös lakás használatának a feltételrendszerét nem dolgozta ki pontosan. A koalíciós vitáról mindös sze csak annyit: őszintén szeretnénk, ha valóban a kormányzati munka megjavítását szolgálná, és nem személyekre korlátozódott vita lenne. Jó lenne abbahagyni. De mondom: nem szólunk bele, mert nem érdekünk a beleszólás. Azt szeretnénk, hogy egy gazdasági i nstabilitáshoz - amint már Szabó Iván frakcióvezető társam egyszer kijelentette - ne járuljon egy politikai instabilitás. Most a motívumok további része. Őszintén megmondom, hogy óriási bőséggel hullottak ránk az ígéretek illatos virágai. (16.10) Most már csak azt kellene tudni, hogy ezek elhervadnak, elfonnyadnak vagy tovább virágoznak. Mert ami itt elhangzott, azt ismertük a programból. A kérdés az, hogy egy szociális érzékenységet ígérő program hogyan tud átmenni szociális érzéketlenségbe. Ennek a titkát még meg kellene tudni fejteni. Erre nem nekünk kell megadni a választ, hanem a kormányzó koalíciónak. Én most nem kívánom leltározni, hiszen többször elmondtuk: eltékozolt évnek neveztük, utána külön készítettünk egy kárfelmérést a kormány egyéves tevéken ységéről. Itt most az opera, a nyitány nem erről szól. Nem papírról kívánom felolvasni a hozzászólásomat: én a miniszterelnök úr egyes megállapításaira utalnék. Közbiztonság. Már egyszer idéztem a Ház falai között a Bajorországot annak idején nagyon jól el kormányzott Franz Jozef Strauss egy mondását, hogy "A jogállamnak foga kell legyen, hogy odaharaphasson". Csak bízni kell abban, hogy ezek a fogak valóban épek. Mert ha most hirtelen fogászati kezelésre szorulna a jogállam, akkor esetleg a Világbankhoz kel lene kölcsönért fordulnia, hogy rendbe tudja hozatni, hogy oda tudjon harapni. Tehát mindnyájan érdekeltek vagyunk a bűnmegelőzésben, a bűnüldözésben. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az ország közbiztonsága megerősödjék. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az ál lamháztartás reformja végre megszülessék. Tehát a paktumpártisággal vádolt ellenzék felelősséget érez azért, mert mi elkötelezettek vagyunk minden olyan törvényjavaslat, minden olyan előterjesztés ügyében, amelyik az ország érdekét, a társadalom felemelked ését szolgálja. Ebben még vállaljuk inkább a "paktum"megjelölést is, és azt szeretnénk, ha más is csatlakozna ehhez a paktumhoz, amely az ország felemelkedését szolgálja, és nem megosztásra irányul. (Taps.) A történelmi megbékélés. Ótátrafü red egy nagyon szép hely, fenyvesek övezik. Csak az a kérdés, hogy milyen fenyvesek, miután állítólag savas esők marják már a fenyveseket is. Tehát ha nem tényleg egészséges fenyvesek között zajlott le ez a beszélgetés, akkor a savas hatásnak esetleg lehet valami rossz eredménye is. Az ellenzék valóban egységesen elutasította az alapszerződést. Nem azért, mert nem vagyunk érdekeltek egy alapszerződésben. Egy jó alapszerződésben vagyunk érdekeltek. Tudjuk, hogy itt fel kell oldani az évszázadok óta felhalmoz ott ellentéteket, problémákat. De olyan alapszerződéshez, amely újakat keletkeztet, senkinek nem fűződik érdeke. Mert ha megnézzük az alapszerződést: utána
