Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1489 Először a miniszteri expozéra kerül sor. Megadom a szót dr. Lakos László földművelésügyi miniszter úrnak, a napi rendi pont előadójának. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés hosszas előkészítő munka után, 1993 februárjában fogadta el az agrárpiaci rendtartásról szóló '93. évi VI. törvényt, amely először foglalta a legmagasabb szintű jogszabályba az agrárpiaci beavatkozások intézmény, eszköz- és felelősségrendszerét. A törvény kimondott és vállalt célja az volt, hogy megteremtse az intézkedések jogi hátterét, egyben keretet biztosítson a további részletes szabályozás számára. Nem vesztettek időszerűségükből a törvény bevezető részében megfogalmazott célkitűzések, amelyek szerint kiszámítható lehetőségeket és esélyeket kell biztosítani a piac szereplői számára, segíteni kell a piacgazdaság jogi ker eteinek kiépülését, elő kell segíteni a szabályozott agrárpiac megteremtését, s meg kell teremteni az európai gazdasági együttműködési rendszerhez való csatlakozás kereteit. Tagadhatatlan, hogy amint azt néhány, a sajtóban is elhangzott vagy hangot kapott vélemény is tükrözi: hangzatosabb célokat is meg lehetett volna fogalmazni. Úgy vélem azonban, hogy a nemzetgazdaság reális helyzetéből, a költségvetés mozgásteréből kiindulva a kormány felelősséggel nem vállalhat teljesíthetetlen ígéreteket. A törvény hat álybalépése óta eltelt időszak számos pozitív és negatív tapasztalatot hozott. Ki kell emelnem egyrészről az intézményrendszer kiépülését, az eszközrendszer működésének kialakulását, a másik oldalon pedig - ezzel csak látszólag ellentmondásban - éppen az e szközök hiányos voltát. Mindez párosulva a GATTmegállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésének szándékával, szükségessé tette a törvény módosítását. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája a mezőgazdasági bizottságban folyt le. Nagy megnyug vással tölt el, hogy a bizottságban lefolyt szakmai viták eredményeképpen több olyan módosító indítvány került széles konszenzussal elfogadásra, amelyek az agrárpiacszabályozás eszközrendszerét bővítik. Itt szeretnék utalni az úgynevezett kiegyenlítő befi zetés bevezetésére, amelyet véleményem szerint sikerült olyan formában megfogalmazni, hogy figyelemmel a közelmúlt piacszabályozási ellentmondásaira is - kifejezetten a búzára gondolok , piaci zavar esetén megfelelő lehetőséget nyújtson a bekövetkezett va gy a várható piaci egyensúlyromlás negatív hatásainak a kiküszöbölésére. Elfogadtuk azokat a módosító indítványokat is, amelyek a közvetlenül szabályozott termékkörbe visszavették a vágómarhát, illetve kibővítették a közvetetten szabályozott termékek körét a cukorral és a hozzá kapcsolódó izoszörppel. A törvényjavaslat a módosításokat követően a korábbinál jelentősebb szerepet szán az irányárnak. Látni kell azonban, hogy az irányár pontos meghatározása feltétlenül szükségessé teszi az agrárpiaci rendtartás információs rendszerének korszerűsítését, és nem tagadom, növeli mind a terméktanácsok, mind a minisztérium szerepét és felelősségét e piacszabályozási eszköz alkalmazásában. A javaslatban szereplő szabályozási konstrukció értelmében az irányár mértékére, az alkalmazás feltételeire a terméktanács tesz javaslatot, és azt a földművelésügyi miniszter egyetértése esetén jogosult hivatalosan is meghirdetni. Tisztelt Országgyűlés! Egyetértettünk azokkal a módosító indítványokkal is, amelyek az érdekképviseleti sz ervek számára biztosítottak nagyobb jogosultságot az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottság ülésein való részvétel tekintetében. Nem állt módunkban viszont egyetérteni azokkal az indítványokkal, amelyek a terméktanácsok, illetve gazdasági kamarák számár a a tárcaközi bizottság ülésein szavazati jogot biztosítottak volna e szervezetek számára. Az elutasító álláspontunkat nem valamilyen diszkrimináció indokolta, hanem egyértelműen külön kívántuk választani a kormányzati és a kormányzaton kívüli szervezetek részvételét, felelősségét a döntéshozatali eljárásban.
