Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz
1487 mondhatjuk, hogy ez a szabályozás túlságosan tágan húzza meg az úgynevezett általános információgyűjtés határait, azaz az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozó engedélyezés további szűkít ése lenne indokolt. A nemzetbiztonsági törvény hatókörén jóval túlmutat az 54. § rendelkezése, amely alapján a büntetőeljárási törvény 127. §a is módosul. E szakasz alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok alkut köthetnének az információt szolgáltató személ yekkel, amelynek következményeként e személyekkel szemben a nyomozást megtagadják vagy megszüntetik. Nehezen érthető, hogy a nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatok mi alapján köthetnek bárkivel is olyan alkut, amelyből az alk u résztvevőin kívül eső körre származhatnak kötelezettségek. A törvényjavaslat szövegéből legalábbis nem derül ki, hogy vajon ki és mivel veszi majd rá például a nyomozóhatósági jogkörben eljáró rendőrséget arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által k ötött alkuk alapján nyomozati eljárásokat tagadjanak vagy szüntessenek meg. A fentiekben csupán a törvényjavaslat legproblematikusabb pontjaira kívántam rámutatni, korántsem a teljesség igényével. A részletes vita feltehetően teljesebben tárja majd fel a j avaslat hiányosságait. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felszólalásom elején ígértem néhány méltató szót is a javaslatról. Mindenképpen kiemelendő az előterjesztő azon törekvése, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység feletti parlamenti ellenőrzés lehetőségeit az eddigi gyakorlathoz képest - mert hogy szabályozásról nemigen lehetett beszélni - tágítsa. Ez akkor is elismerést érdemel és bizalomerősítő lépésnek tekinthető, ha a megvalósítás mikéntje hagy némi kívánnivalót maga után. Hadd utaljak itt csupán egyetlen momentumra. A 15. § (3) bekezdése, ahogy ez már korábban elhangzott, országgyűlési képviselő vagy annak hozzátartozója megfigyelése esetére anélkül ír elő tájékoztatási kötelezettséget a miniszter számára, hogy egyúttal eg yértelműen rendezné: az információhoz így hozzájutott bizottsági elnök vagy alelnök megoszthatjae ezen értesülését a bizottság többi tagjával. Ugyancsak üdvözlendő, hogy a javaslat a nemzetközi gyakorlatban elfogadott megoldást kínál a mindenkori végrehaj tó hatalom számára ahhoz, hogy az államélet fontos és bizalmas munkaköreit olyan jelöltekkel tölthesse be, akikkel kapcsolatban a kockázati tényezők minimalizálhatók. Tisztelt Ház! A demokratikus jogállam védelme szempontjából a nemzetbiztonsági szervek mű ködése több szempontból is kiemelkedő fontosságú. Egyrészt az állam részéről egy olyan kötelezettség teljesítését jelenti, amely arra irányul, hogy az állam alkotmányon alapuló rendje ellen kívülről vagy belülről szervezett jogellenes támadásokkal szemben hatékonyan fellépjen, másrészt viszont éppen a jogállami berendezkedésből fakadóan tiszteletben tartsa saját működésében is az olyan elveket, mint a törvényesség, jogbiztonság, állampolgári jogok. Nem vitás, hogy egy demokratikus államnak is szüksége van n emzetbiztonsági szervekre, titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására. Az ilyen tevékenységnek azonban ellenőrzöttnek és előre kiszámíthatónak kell lennie, továbbá eszközeiben és módszereiben nem mehet túl azon a határon, amit egy demokratikus ál lami berendezkedés még elvisel. Nem szabad semmi olyan engedményt tenni ezen a téren, amely lehetővé tenné a társadalom ellen irányuló tevékenység ellenőrzése helyett magának a társadalomnak az ellenőrzését, és amely utat engedne egy olyan hatalmi centrum kialakulásának, amely kizárólagos jogosultságokkal, felügyelet nélkül rendelkezne a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának lehetőségével. A demokráciában a jogbiztonság egyik alapvető garanciája a törvények uralma, és a nemzetbiztonságra von atkozó törvény éppen a fentiek következtében elengedhetetlen része a jogi szabályozásnak. Amikor tehát a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament, akkor olyan adósságot törleszt, amely nem egyszerűen egy régóta létező j ogszabályozási űrt tölt be, hanem magának a jogállami berendezkedésnek egyik sarokkövét hozza létre. Ezért úgy véljük, hogy
