Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 24 (116. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1473 hívták. A javaslat új változata jelentősen szűkíti azoknak az intézményekn ek a körét, amelyek kötelesek a nemzetbiztonsági megbízottak alkalmazására. A külföldi törvényekben effajta szabályt nem találtam. Lehet, hogy a külföldi törvényhozó abból indul ki: a titkosszolgálat azért titkosszolgálat, hogy a maga embereit törvényi köt elezés nélkül is képes legyen elhelyezni ott, ahol szükségesnek véli. A szabályozást igénylő és az állampolgári jogok, az alkotmányos jogok érvényesülése szempontjából talán legfontosabb kérdés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti vagy külső ellenőrzé se. Ebben a tekintetben a legtovább talán az amerikai törvény megy, amely kimondja, hogy a szenátus, illetve a kongresszus bizottságai "full and currently", tehát teljes körűen és folyamatosan megkapják a tájékoztatást a titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységéről. E kérdés körül mindenütt, Európában is vita zajlik. Mindenütt fennáll a parlamentek, a parlamenti pártok törekvése arra, hogy növeljék az ellenőrzési jogkörüket, és mindenütt megvan ezzel szemben a kormányzati, a végrehajtó ha talmi ellenállás. Azt gondolom, hogy az a szabályozás, amelyet ebben a törvényben létrehoztunk, eléggé széles körű felhatalmazást ad a nemzetbiztonsági bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatok tényleges ellenőrzésére. A törvénynek ebben a most benyújtot t új változatában a nemzetbiztonsági bizottság felhatalmazási köre újból jelentősen bővült, mert e tekintetben az első benyújtás előtti egyeztetés is hozott eredményeket. A parlamenti ellenőrzés kérdéskörével szorosan összefügg a jogorvoslat kérdésköre. S ajnálatosnak tartom, hogy a törvényjavaslat benyújtott végső változatából az MDF jogosan felvetett alkotmányossági kifogása következtében kimaradt a jogorvoslatról szóló fejezet. Az volt a kifogás, és az megalapozott kifogás, hogy a nemzetbiztonsági bizott ság nem vállalhat magára jogorvoslati funkciót, hiszen a jogorvoslat alapvetően a bíróságok feladata. Csakhogy ebben az összefüggésben az a helyzet, hogy az állampolgár nem tudja, hogy mikor éri jogsértés, de viszont szerencsére a törvényben megmaradt az, hogy olyan esetben, ha az állampolgár gyanítja, hogy jogsértés érte, és hogyha a miniszteri kivizsgálást nem tartja elégségesnek, akkor kérheti, és a nemzetbiztonsági bizottság vállalni fogja a panasz kivizsgálását és jogosult az ehhez szükséges ténymegáll apításra és a nyilvántartásokba való betekintésre. Végezetül, az utolsó percet kihasználva, még azt szeretném mondani, hogy bírálatok érték az SZDSZt, egyes ellenzéki pártok úgy vélték, hogy az SZDSZ, hogy úgy mondjam, akadékoskodása hátráltatta a törvény gyors elfogadását. Én azt gondolom, hogy a liberális pártoknak mindenütt a világon - és függetlenül attól, hogy kormányzati pozícióban vannake, vagy ellenzéki pozícióban - feladatuk az, hogy az alkotmányos jogok, az emberi jogok érvényesülését, különösen azokkal a törvényekkel kapcsolatban, amelyek az államhatalom feladatkörét és működési rendjét határozzák meg, messzemenően érvényesítsék. Így tett a német Szabad Demokrata Párt is, amely komoly vitába keveredett a Kereszténydemokrata Unióval, a CDUval, é ppen például a lehallgatások rendje kapcsán. (11.00) Tehát én azt gondolom, hogy ez a néhány hónap, amely az egyeztetésekkel telt el, igen hasznos volt, jobbá tette a törvényt és több garanciát nyújt a jogszerűség, az emberi jogok, az alkotmányos jogok érv ényesülésére. És végül ne vétessék személyeskedésnek, de azt gondolom, hogy ez nem sikerült volna, hogyha e pillanatban nem egy olyan személy felügyelné tárca nélküli miniszterként a szolgálatokat, aki igen nagy rugalmasságot tanúsított mind a másik kormán ypárt, mind az ellenzéki pártok részéről jövő indítványok megszívlelésére, elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
