Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
1453 Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sasvári Szilárd képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök ú r! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Napirend után van lehetősége annak a képviselőnek, aki nem frakcióvezető vagy frakcióvezetőhelyettes, hogy országos jelentőségű rendkívüli ügyben szóljon. Ezzel a joggal kívánok élni akkor, amikor a lakásüggyel kapcsola tban a kormányzati tehetetlenségre hívom fel a tisztelt Ház figyelmét - három problémára figyelve. Az első: az állami támogatási rendszer megváltozására; a második: a pénzügypolitika hibáira, figyelmetlenségeire; a harmadik: a kormányzati lakáskoncepció ké sésére, a koordináció nem megfelelő mivoltára. Mindannyian tudjuk, hogy az állami támogatási rendszer, amely a lakástámogatást, lakásépítést érintette, először tavaly novemberben változott meg, majd később újra módosították. Ez a kormányrendelet alapvetően három dologban érinti a lakásépítők körét. Az egyik: korlátozza ez a módosított kormányrendelet a lakás méltányolható méreteit, illetve megszüntette azt, hogy lakásbővítésre, felújításra hitelt lehessen felvenni. A második változás, amelyet pozitívnak le het tekinteni, hogy felemelkedett a gyermekek után adható pénzügyi támogatás összege. Viszont negatív változás a következő: ha valaki kiszámolja, hogy mekkora keresetre van szükség ahhoz, hogy hitelképes jövedelemként igazolja a kérelmező a lakásépítési sz ándékát - hadd mondjak el erről egy egyszerű számszaki példát. Arra az írásbeli kérdésemre, amelyet annak idején feltettem Bokros Lajos pénzügyminiszter úrnak, s amely úgy hangzott, hogy egy másfél milliós lakásépítési hitel felvételéhez mekkora családi jö vedelem szükséges, amely még hitelképes is, az alábbi választ kaptam, és idézem önök számára, hogy tisztában legyenek ezzel a dologgal. Azt írja, hogy '94. január elsejétől lakásépítésre másfél millió forint összegű kölcsönt tízéves, egyenletes törlesztés esetén havi 34 170 forint törlesztőrészlet mellett nyújtanak és ennek vállalásához legalább - és most nettó összeget mondok - 103 545 forint összegű jövedelem szükséges. Nettó összeget mondtam. Ez bruttó összegben ebben az évben körülbelül kétszázezer fori nt, a jövő évben pedig a tervek szerint körülbelül 230 ezer forintos bruttó jövedelem szükséges havonta. Nos tehát ez az a jövedelem, amelynek révén másfél milliós hitelt kaphatna valaki és nem tudom, hogy szüksége vane olyan embernek erre a fajta hitelre , aki havonta megkeres nettó százezer forintot. De - mondom , ezzel a lehetőséggel legalább lehet élni. Ugyanakkor, és ezzel is szembesülni kell minden egyes kérelmezőnek, a pénzintézetek - elsősorban az OTP - különböző feltételeket társítanak a hitelfelv ételi lehetőséghez. Ez pedig egy nagyon egyszerű és tulajdonképpen minden jogállamban bevett, elviselhető, elfogadható és szükséges dolog, hogy legyen bejegyzett tulajdonjoga az adott ingatlanra, az adott telekre vagy az adott építendő épület valamely rész ére. Itt az a helyzet, hogy - eltérően a vidéki földhivataloktól , a Fővárosi Földhivatal képtelen feldolgozni azt a körülbelül 350 ezres ügyiratot, amely körülbelül '92 óta hever az asztalán. Nem azzal a szándékkal mondom ezt, hogy azt állítsam, hogy a f öldhivatal munkatársai lassítják a munkájukat, nem megfelelő minőségben csinálják, hanem egész egyszerűen arról van szó, hogy le vannak terhelve. Nem segít rajtuk az, hogy az előző költségvetésben is megemelt összeget kapott a Fővárosi Földhivatal; egyelőr e nem segít az, hogy a Phareprogram keretében modernizálják és számítógépes rendszert vezetnek be; és nem segít rajtuk az sem, hogy miközben a Phareprogram segítségével átállnak egy számítógépes rendszerre, nem ismeri a közvélemény azt, hogy egyhónapos
