Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAKONYI TIBOR (MSZP):
1432 Kérem képviselőtársaimat, hogy a szavazáskor álljanak e mellé a nagyon fontos ügy mellé. Köszönöm. (Szórvá nyos taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem: kíváne valaki még szólni e módosító javaslatokhoz? (Nincs jelentkező.) Jelzés nem érkezett. A részletes vita e szakaszát lezárom. Soron következik az ajánlás 7594. pontjai é s a 208. számú pont vitája a személyi feltételekről. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőjének. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Egy olyan kérdéskörrel állunk szemben, amelyben fennmaradt a véleménykülönbség a FideszMagyar Polgári Párt és a Pénzügyminisztérium képviselője között. Jelesül a jó üzleti hírnév fogalma az egyik legfontosabb problematikája ennek a témacsoportnak. Itt mi két dolgot javasoltunk. Az egyik: a 86., 89. és 91. módosító indítványban szűkíteni kívántuk ezt a kört, amelyben a jó üzleti hírnév mint fogalom és mint feltétel meghatározásra kerül. Mi azt gondoljuk, hasonlóan a pénzintézeti törvényhez, ez csak a legfelső vezetőre fogalmazható meg, hiszen itt egyrészt a pénzinté zeti szektorban két hasonló, tehát a banki és a biztosítókörre azt gondoljuk, hogy hasonló szabályozásnak kell érvényesülnie. Azonkívül - és ez a második fontos észrevételünk - maga a jó üzleti hírnév mint jogi fogalom nem definiálható, és a Ptk.ban talál ható vagy az ott nem található jogi definíciónál fogva ebből számos tisztázatlanság és zavarodott helyzet következik. Éppen ezért megpróbáltuk a 94es módosító indítványban azt a lehetőséget felvetni, hogy ne a kérelmezőnek, hanem a felügyeletnek kelljen i ndokolni azt, hogy mit tekint jó hírnévnek és mit nem. Azt gondoljuk, itt van egy olyan általános jogelv, ami hasonlít, korrelál vagy rímel erre a kérdéskörre, mégpedig az ártatlanság vélelme. Tehát nem passzol össze az én jogérzékemmel az a szituáció, ami kor a pályázónak kell azt bizonyítani, hogy ő normális ember, és neki nincsen semmilyen olyan fekete folt a korábbi szakmai tevékenységében, ami kifogásolható lenne az alkalmazás tekintetében. Sajnálatos módon nem fogadta el a minisztérium, és ennek megfe lelően a bizottságok sem ezt az indoklást. Tehát itt a felügyelet a jó hírnév hiányát állapíthatta volna meg az általunk javasolt szabályozásnak megfelelően. Remélem, hogy esetleg a minisztérium a későbbiek során fölülvizsgálja ezen döntését. Köszönöm szép en. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Kérdezem: kíváne valaki szólni még e kérdésekkel kapcsolatosan? Bakonyi Tibor, magyar szocialista párti képviselő. Megadom a szót. BAKONYI TIBOR (MSZP) : Tisztelt Ház! Én azt gondolom, hogy a jó üzlet i hírnév fogalmát képviselőtársam, Mádi László nem egészen pontosan értelmezte a törvénytervezetben. Ezért hadd segítsek neki rávezetni, hogy melyek azok a konkrét gondolatok, amelyek a törvényjavaslatban e tárgykörben vannak. Én azt gondolom, hogy a jó üz leti hírnév fogalma korábban, a második világháború előtt már a magyar jogrendben használatos volt, illetve itt gyakorlatilag arról van szó, hogy akik bizalmi állásban kvázi idegen pénzt kezelnek, azok számára valamifajta előzetes szakmai kontrollt lehesse n gyakorolni a tekintetben, hogy megbízható szakmai felkészültségük van és erkölcsileg is alkalmasak arra a területre, amit elvégeznek. Elsősorban felhívnám a figyelmet azokra a biztosítási vezető beosztásokra, amiket esetleg külföldi állampolgárok is betö lthetnek. Ezekről a külföldi állampolgárokról mindenképpen meg kell bizonyosodni, hogy megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amiket itt az előbb említettem. Illetve azt is szeretném itt mindenképpen megjegyezni, hogy egyébként az üzleti életben tanúsított
