Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "A közösség elleni izgatás törvényi tényállásának pártállami értelmezése" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1392 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Képviselő Úr! Annyit szeretnék mondani, hogy református templomban sohasem tartanak nagymisét, legfeljebb istentiszteletet. (Taps a bal oldalon.) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szó ló törvény értelmében az ügyészség köteles az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és munkájukhoz a részükre szükséges felvilágosítást megadni. Felvilágosítást akkor ad az ügyészség, ha kérik. Ha képviselő úr ezt a kívánságát kifej ezte volna, a munkájához szükséges felvilágosítást megkapta volna, így több téves állítása elkerülhető lett volna. A Fővárosi Főügyészség nem indított eljárást és a Budapesti Rendőrfőkapitányság sem. Az ügyben a debreceni rendezvény társrendezője, a Magy arok Világszövetségének HajdúBihar megyei szervezete tett feljelentést a városi rendőrkapitányságnál, mert úgy vélte, hogy a rendezvény után árusított képes ábrázolatok közül több gyűlölet keltésére alkalmas volt. E feljelentés alapján rendelt el nyomozás t a HajdúBihar Megyei Rendőrfőkapitányság. Az ügyben tehát nyomozást rendeltek el és nyomozást folytattak le. Vádbeli tényállás nincs, senki ellen nem emeltek vádat. A képviselő úr által idézett tényállás, a Btk. 269. §a az ott felsoroltak ellen nagy ny ilvánosság előtt gyűlöletre uszítást rendeli büntetni. A gyűlölet egy heves ellenséges érzelem, az uszítás pedig az ilyen érzelem kiváltására irányuló, szélsőséges formában megnyilvánuló ráhatás. A nyomozóhatóság nem a Magyarország 1920. június 4e előtti - akkor volt a trianoni békeszerződés - országhatárainak ábrázolása és az "Igazságot Magyarországnak!" kívánság kifejezése miatt járt el; ott egyéb képes ábrázolatokat is árusítottak. Megítélésem szerint a nyomozás elrendelése törvényes volt. A nyomozás an nak a föltárására irányult, hogy az adott körülmények között az említett tényállás megvalósulte. A rendőrség által folytatott nyomozás esetén az ügyészség feladata az, hogy felügyeljen a nyomozás törvényessége fölött. Az ügyészségnek egyformán kötelessége biztosítani azt, hogy minden bűncselekményt következetesen üldözzenek, de az is, hogy senkit ne vonjanak törvényellenesen büntetőjogi felelősségre. Az ügyészség már az interpellációt megelőzően - törvényességi felügyeleti jogkörében - ismételten foglalkoz ott az üggyel, és legutóbb a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya arra kérte meg a HajdúBihar megyei főügyész urat, hogy szíveskedjék a nyomozás megszüntetése iránt intézkedni, mert a bizonyítás során feltárt tények nem erősítették meg a bűncs elekmény alapos gyanúját. A köztársaság ügyészei és magam is legjobb tehetségünk szerint arra törekszünk, hogy pontosan, részrehajlás nélkül alkalmazzuk a törvényeket. Azt sajnálatosnak tartom, hogy képviselő úr az interpellációban említett ügy kapcsán a M agyar Köztársaság ügyészségét olyan minősítésekkel illette, amelyekre az nem szolgált rá, és személyemmel kapcsolatban is olyan kijelentéseket tett, amelyeket udvariasnak nem tudok tekinteni. Egyebekben a trianoni békeszerződést a Nemzetgyűlés az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatta a Corpus Iuris Hungaricibe, a párizsi békeszerződést pedig az Országgyűlés az 1947. évi XVIII. törvénnyel cikkelyezte be. A képviselő úr igen jól tudja azt, hogy a két békeszerződés az ország határainak a megrajzolásában hog yan viszonyul egymáshoz. A párizsi békeszerződés nagyrészt visszaállította a trianoni határokat, némileg azonban Magyarország hátrányára változtatta meg azokat, elsősorban északon. Ezek ma Magyarországon hatályos törvények. Kérem szépen válaszom szíves elf ogadását. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem dr. Torgyán József interpelláló képviselő urat, hogy elfogadjae a legfőbb ügyész válaszát. Kérem válaszát. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Ú gy gondolom, igen tisztelt képviselőtársaim, mindenképpen figyelmet érdemel az a tény, hogy a Legfőbb Ügyészség egyházpolitikai kérdések iránt is érdeklődik már, de azért tájékoztatom arról (Zaj a bal oldalon.) , hogy csak abban az esetben tartanak istentis zteletet, ha nem ökumenikus
