Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GAÁL GYULA, az SZDSZ
1355 Előrel áthatólag - a húszhúsz perces időtartamokat számolva - e három képviselőcsoport vezérszónokát tudjuk meghallgatni 13 óráig. Megadom a szót Gaál Gyula úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. GAÁL GYULA , az SZDSZ képviselőc soport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Egy bevezető megjegyzést engedjenek meg nekem, mielőtt a tárgyra térnék. Általában egyetértek azokkal a felvetésekkel, azzal az igénnyel, hogy a kormány képvisel ői minél nagyobb létszámban vegyenek részt egy ilyen vitában, fontosnak és indokoltnak tartom ezt, ugyanakkor kissé ízlésem ellen való az a tény, hogy erre másokra mutogatva hívta fel a figyelmet egy frakció olyan képviselője, aki maga sem volt jelen a min iszteri expozé háromnegyedéig a teremben, de még ezzel a teljesítményével is első volt a képviselőcsoportján belül, aki megtisztelte jelenlétével a vitát. (Taps a kormánypártok soraiban.) A tárgyra térve: egy zárszámadás értékelése kapcsán két kérdéskörrel kell alapvetően foglalkozni. Az egyik az, hogy milyen volt az a gazdaságpolitika és az a költségvetés, amelyet abban az adott évben végrehajtott az ország... (Zaj, közbeszólások az ellenzék soraiból: Rossz!) .., milyen koncepció alapján próbálták a gazdasá g működését befolyásolni a lehetséges kormányzati eszközökkel és ezek milyen eredményre vezettek. A másik síkja, témaköre ennek a vitának az, hogy az a beszámoló, ami végül is elkészült erről a gazdálkodási évről, az valóban mennyire felel meg az elszámolá si szabályoknak, mennyire ad hiteles, pontos képet a közpénzekkel való gazdálkodásról. (12.00) Első kérdéskörként tehát engedjék meg, hogy röviden szóljak az 1994. évi gazdaságpolitikáról. Talán emlékszünk még rá, hogy 1993ban egy olyan drasztikus egyensú lyromlás következett be, amely példa nélküli volt a korábbi időszakban Magyarország gazdaságtörténetében: az addigi, bizonyos mérsékelt többletet mutató folyó fizetési mérleg a GDPnek egy nagyon jelentős mértékét kitevő hiányba csapott át. Abban az évben megközelítette a három és félmilliárd dolláros deficitet a folyó fizetési mérleg. Ezek a folyamatok már '93 közepén pontosan láthatóak voltak. Tehát amikor a '94. évi költségvetést tervezte az akkori kormányzat - hangsúlyozom, hogy még az Antall Józsefvez ette kormányról van szó , akkor pontosan tisztában voltak azokkal a gazdaságpolitikai keretfeltételekkel, amelyek meghatározzák az ország lehetőségeit '94ben. Ennek ellenére egy olyan költségvetési törvényjavaslatot terjesztettek a Ház elé, amely a '94. évre a belső fogyasztás növelésével, a kiáramló jövedelmek bővítésével próbált egy belső piaci szívásra építő gazdasági növekedést gerjeszteni. Érdemes megvizsgálni, hogy ennek a gazdaságpolitikának milyen eredményei és milyen kockázatai voltak és milyen k övetkezményekkel járt. Sokszor hallottuk már, és valóban említésre érdemes, hogy voltak eredményei ennek a gazdaságpolitikának, hiszen a '94. évben folytatódott a '93 őszén már megkezdődött gazdasági növekedés, az ipari termelés jelentős mértékben bővült, valamelyest nőttek a beruházások és nőtt a belső hazai felhasználás, a belső fogyasztás. Tehát ebből a szempontból valóban voltak eredményei, sőt azt is hozzá lehet tenni, hogy mindezek pandanjaként megjelent természetesen a munkanélküliség bizonyos csökke nése is a '94es évben. Zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel együtt még mindig magasabb volt, mint a jelenlegi munkanélküliségi ráta. A vita arról folyt, és talán most is érdemes fölemlíteni, amikor értékeljük ezt az évet, hogy ezt a növekedést lehetett voln ae stabilizálni, lehetett volnae ugyanazzal a gazdaságpolitikával kiterjeszteni a későbbi évekre, volte szükség gazdaságpolitikai váltásra vagy sem. Államtitkár úr az expozéjában említette, hogy ennek a koncepciónak a jegyében már az adótörvények olyan formában kerültek a parlament elé, amelyek megalapozták azt a belső keresleti többletet, amely hivatott volt a gazdasági növekedést indukálni.
