Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1332 Tisztelt Ház! 1994 szeptemberében pótköltségvetési törvényjavaslatot terjesztett elő a kormány, s a zárszámadásban ehhez viszonyítva kell elszámolnunk. Az 1994. évi pótk öltségvetés a gazdasági és államháztartási egyensúlyt javító intézkedések megjelenítését tartalmazta. Visszagondolva bizonyára emlékeznek rá, hogy a pótköltségvetés tárgyalása során az eredeti elgondolások némiképp változtak. A beterjesztett javaslat a vár ható bevételeket közel 19 milliárd forinttal kívánta emelni, a várható kiadásokat pedig mintegy 30 milliárd forinttal szándékozta csökkenteni, s a régi szerkezetben számolt törlesztési kiadásokat, illetve privatizációs bevételeket is tartalmazó költségveté si deficitet közel 333 milliárd forintban javasolta elfogadni. Ezzel szemben a pótköltségvetési törvény a várható bevételi főösszeget már csak 11 milliárd forinttal korrigálta, s a kiadásoknál közel 30 milliárd forint csökkentést hagyott jóvá, minthogy kia dási többleteket ismert el, illetve egyes intézkedések, például energiaáremelés életbeléptetésének elhalasztását vette figyelembe. A pótköltségvetés a deficit növekedésének megakadályozásán túl az 1995. évre áthúzódó hatású intézkedéseken keresztül érdemb en, de nem elégséges mértékben közrejátszott az egyensúly javításának előkészítésében. A pótköltségvetésben jóváhagyott 340 milliárd forint hiánnyal szemben a tényleges hiány 321,7 milliárd forint volt. Sajnos a jóváhagyotthoz képest az államháztartás más alrendszereiben e javulást meghaladó mértékű romlás következett be, mindenekelőtt a társadalombiztosítási alapok esetében. A központi költségvetésben a bevételek s a kiadások magasabb szinten teljesültek az előirányzatná l. Ha az egyszeri jellegű orosz haditechnikai importot az 1993. évi bázisban nem vesszük számításba, a folyóáras GDP '94ben 30 százalékkal nőtt, míg a központi költségvetés bevételei csak 26,8 százalékkal, kiadásai pedig a GDP növekedési ütemét meghaladóa n 32,8 százalékkal emelkedtek. Kedvezőtlennek ítélhető a központi költségvetés jövedelemelosztó szerepének növekedése. A bevételi többletek tették lehetővé, hogy néhány nagyon fontos kérdést rendezzen a központi költségvetés. Így volt mód arra, hogy az Ors zággyűlés határozata alapján a Magyar Államvasutak több éves, 16,2 milliárd forint összegű társadalombiztosítási tartozását kiegyenlítse a költségvetés, továbbá rendezni lehetett a társadalombiztosítás '93. évi hiányából 4 milliárd forint tartozást is. A p ótköltségvetéshez képest kiadási többletet jelentett az, hogy a mezőgazdaság s az élelmiszeripar exporttámogatásánál az automatizmus révén 5,4 milliárd forinttal magasabb támogatás került felhasználásra. A bevételek növekedését elsősorban a gazdálkodó szer vezetek - beleértve a pénzintézeteket is - befizetéseinek előirányzatnál nagyobb növekedése eredményezte. A társasági adó a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően viszonylag kis súlyt képvisel a költségvetési bevételekben. A vállalkozások '94ben 76,2 milliár d forint társasági adót fizettek be. Ez az 58,4 milliárd forintos pénzforgalmi előirányzatot 17,8 milliárd forinttal, több mint 30 százalékkal haladta meg. A jelentős mértékű többletbevétel a tervezettet meghaladó nyereségnövekedéssel, a minimumadó vártnál nagyobb összegével és a december havi túlfizetésekkel függött össze. Társasági adókedvezményként az adó összegének egyharmadát vették igénybe a vállalkozások. A kedvezmények 80 százaléka külföldi részvételű társaságoknál realizálódott. Az 1994. évi költsé gvetésben a vámbevételek 149 milliárd forintot értek el, és lényegesen felülmúlták az előirányzatot. Ebben a költségvetési bevételek szempontjából egyébként kedvező folyamatban az import vártnál dinamikusabb növekedése volt a meghatározó. Ezzel a folyamatt al együtt járó bevételtöbbletet mérsékelték a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében végrehajtott vámcsökkentések. Ezek közül például a szerződéses partnerektől származó ipari importáruk egy körére - a hazai termelési érdek eket lényegében nem veszélyeztetve - '94ben nulla százalékos vámtétel került bevezetésre.
