Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 17 (115. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
1318 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettes asszony a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. Megadom a szót. DR. D OBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban a felsőoktatási vita kapcsán háttérbe szorult egy kérdés: a tudományos kutatások kérdése. Mindannyian a tandíjjal, illetve a felsőoktatási megszorításokkal foglalkoztu nk. De ma fog szavazni a Ház a felsőoktatásról szóló országgyűlési határozatról, és valójában nem vettük észre, vagy tudatosan nem láttuk meg, hogy a felsőoktatási országgyűlési határozatnak egyetlenegy paragrafusa vagy egyetlenegy mondata szól a kutatásró l, arról a kutatásról, ami nélkül tudomány nincsen. Én úgy hiszem, hogy ebben az országgyűlési határozatban megfogalmazott általános mondat, amelyik a kutatás és a felsőoktatás egymásra utalását jelenti, nem mutatja meg azt a szándékot - ami lehet, hogy cs ak titkos, lehet, hogy nyílt szándék , hogy a kormányzat be akarja söpörni maga alá az OTKÁt, a FEFÁt, a KMÜFÁt, és meg akarja szüntetni ezen alapok önállóságát. Lehet, hogy azért született éppen országgyűlési határozat és nem törvény, hogy ez a szándé k ne kapjon nyilvánosságot. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ezen alapok függetlensége, ezen alapok anyagi lehetősége az európai rendszerekben mindenhol megvan. Talán egy kis történelmi áttekintés: "Magyarország fennállása a kultúra kérdése, eze n szellemi invesztíció kamatai fogják legbiztosabban helyreállítani az ország pénzügyeit." Ezt nem egy mai kormánytag, hanem Trefort Ágoston mondta az első miniszteri beszédében. Ennek a három alapnak, ami létrejött - az OTKÁnak, az Országos Tudományos Ku tatási Alapnak az első gondolata már tulajdonképpen 1986ban , 1991ben biztosították a függetlenségét, de akkor még az Akadémia keretei között, és 1993ban született egy törvény. Ezt a törvényt most a költségvetés kapcsán meg akarjuk változtatni. 1993ba n 1,8 milliárd volt az OTKÁn, 1996ban 1,4 milliárd forint lesz. Ez reálértékében számítva 26 százalék. És megszűnik az OTKA függetlensége, ezzel az derül ki, hogy a kormányzat fog dönteni a fontos kutatási kérdésekben. A FEFA eddig 5,2 milliárd forintot használt fel. 1994ben már 800 milliót elvett a pótköltségvetés kapcsán a parlament a FEFÁtól, ezzel rontva az esélyeit az európai felsőoktatáshoz való felzárkózásban. A FEFA biztosította a független pályázatokat tenderek kiírásával, és tulajdonképpen már a közbeszerzési törvényt megelőlegezve nagyon komolyan ellenőrizte az egyes beruházásokat. Mik a kutatási alapok lehetőségei? A pályázatok alapján a lehető legjobbak kapják meg a kutatásra szánt pénzeket, nem pedig kijárásos módszerrel. Lehetőség nyílt es zközök beszerzésére; ezzel nemcsak a kutatók, egyetemi oktatók, hanem maguk a diákok is használhatták a legmodernebb eszközöket. A tananyagot korszerűsítették, és a mintegy 16 ezer oktató és 12 ezer kutató csak ebből a lehetőségből tudta biztosítani a sajá t kutatásait. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy mennyi pénzt vontunk el az elmúlt időszakban a felsőoktatástól. És egyetlen lehetőség ma az agyelszívás mérséklésére, ha nem is lehet megállítani. De ha ez is megszűnik, akkor gyakorlatilag azt mondhatjuk a fia tal és idősebb oktatóknak és kutatóknak, hogy nincs lehetőség Magyarországon. Én szeretném felhívni arra a figyelmüket, hogy ezek a rendszerek az elmúlt években alakultak ki, a demokráciával együtt. Ezek a rendszerek azt biztosították, hogy a tudományos ku tatás független a mindenkori kormánytól; a legjobb szakemberek döntenek a legfontosabb kérdésekben, a pénzek odaítélésében, ezzel a tudomány fejlesztésében.
