Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
14 konstruktívan tevékenykednek az utóbbi hetekben a kormányzás jobbátétele érdekében, a jobb koalíciós együttműködés reményében. Csakhogy, miniszterelnök úr, mi nem szeretjük Mečiart, nem örülünk annak, hogy ön dicsérgeti az MDFet, a KDNPt és a Fideszt, és úgy gondoljuk, az sem helyénvaló, ha önök a sajtóban, a televízióban, a rádióban ü zengetnek egymásnak, és ráadásul azt a látszatot keltik, mintha önök valamiféle konstruktív együttműködést szeretnének, de ezt a Kisgazdapárt ellenállása miatt nem tudják megtenni. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Hát, miniszterelnök úr, tessék akkor az or szág nyilvánossága előtt választ adni arra a kérdésre: hogyan gondolja ön, hogy a hat parlamenti párt közösen tud együttműködni, amikor ön a saját koalíciós partnerével, egy párttal nem tud együttműködni? (Taps az FKGP padsoraiban.) Sőt, engedje meg kimond anom, a saját pártjával nem tud együttműködni (Taps az FKGP padsoraiban) , hiszen ott is óriási botrányok vannak. Tehát egyértelmű, miniszterelnök úr, hogy ön egy szatócs kormánynak a miniszterelnöke, és úgy tesz, mintha valamiféle konstruktivitást lehetne várni ettől a kormánytól. Tessék tudomásul venni, a Független Kisgazdapárt csak az ország érdekét előrevivő ügyekben hajlandó bárkivel együttműködni, de népnyúzásban, országrontásban semmiképpen sem. Kérdezem én miniszterelnök úrtól, ön azt mo ndja, nagyon jó irányba haladnak az ország dolgai. Akkor miért olyan elégedetlen az ország lakossága az ön tevékenységével? Kérdezem a miniszterelnök urat, azt tartja eredménynek netántán, hogy megszűnt ebben az országban másfélmillió munkahely? Hogy megsz űntek teljes iparok? Hogy nem lehet mondjuk egy gramm cementet - amelyet magyar vállalatok gyártottak volna - kapni ebben az országban? Vagy hogy egy háziasszonynak most már lassan tíz idegen nyelvet kellene anyanyelvi szinten ismernie, hogy be tudjon vásá rolni, mert a belső termékek előállítása teljesen megszűnt? Ezt nevezi ön eredménynek? Vagy azt nevezi netántán eredménynek, hogy a diákok az utcára kénytelenek menni? Hogy most már a diákok kétezer forintjára is szükség van azért, hogy önök a dilettáns ko rmányzást tovább folytathassák? (16.00) Hát minek nevezzem azt, amikor a miniszterelnök úr ugyanebben a Házban elmondotta, hogy miért van szükség arra, hogy az Ipari és a Kereskedelmi Minisztériumot összevonják? Most ugyanaz a miniszterelnök feláll, és elm ondja, hogy miért van szükség arra, hogy szétválasszák. (Taps a jobb oldalon.) Kérdezem én, miniszterelnök úr: az ilyen elképesztő kormányzati hibáknak a sok száz millió forintos kárát ki fogja viselni, vagy ki fogja viselni a kiesett milliárdokat? Vagy ké rdezem én a miniszterelnök úrtól: hát vajon abban látja az ország ügyének az előrevitelét, hogy ma már nem mehet el egy kereset nélküli diák sem a fogorvoshoz, mert nem tudja, hogy vajon a fogászati kezelés milyen következményekkel jár az anyagiakat illető en? Vagy kérdezem én: hát vajon Rákosi Mátyás óta eszébe jutott még itt kormányfőnek, pártvezetőnek az, hogy a száz fő alatti iskoláknak támadjon? Önök nekitámadtak a falunak, a vidéknek! És úgy gondolom, itt rögtön szólni kell arról, hogy ha önök az önkor mányzat költségvetését megkurtítják, akkor az ország demokráciáját kurtítják meg. Mert egyegy önkormányzatnak úgy kellene működnie, mint egyegy önálló köztársaságnak, csak ha elveszik a pénzeszközeit, és az önálló működés helyett a központi irányítás ker ül előtérbe, akkor nyilvánvaló, hogy a demokratikus fejlődés lehetőségét is megkérdőjelezik. Vagy kérdezem öntől: vajon miféle függetlenséget fog tudni ez az ország megtartani, ha az energiaiparát idegen kézre fogják adni? Nyilvánvaló, hogy az ország függe tlenségének utolsó darabkája is el fog tűnni, ha ezt ebben az országban meg lehet tenni! Említette a miniszterelnök úr, hogy önök nagyon konstruktívan kormányoznak. Most már a feketegazdaság ellen is fel fognak lépni, ezért akarják az igazságszolgáltatást jobbá tenni. Csakhogy, miniszterelnök úr, én fölhívom az ön figyelmét, hogy így nem lehet a feketegazdaság ellen eredménnyel küzdeni. Mert ha ön közben emeli az adókat, a különböző terheket, akkor ezzel ön a feketegazdaságot segíti! Hiába fog majd bíróságo kat felállítani vagy nagyobb létszámban
