Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A népesség egy része személyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1297 viszonyokban, a foglalkoztatási, a jövedelmi viszonyokban és a többi; és előre mondhatjuk azt is, hogy 1996 és 2000 között legalább akkora változások - a társadalmi rétegeződésben bekövetkező átalakuláso k - tanúi leszünk, mint aminek a tanúi voltunk eddig, és ez óhatatlanul szükségessé teszi ennek a mikrocenzusos felmérésnek a megtörténtét. A felmérés adatainak a felhasználói között, azt gondolom, két csoporttal lehet elsősorban számolni: egyrészt a tudom ány művelői - bizonyos tudományok művelői - nem is élhetnek meg ezek nélkül az adatok nélkül. Nemcsak a társadalomstatisztikusok, de a demográfusok, a szakszociológia, gazdaságszociológia, művelődésszociológia, politikai szociológia, szervezetszociológia m űvelői egyaránt alapműként kezelik ezeket a statisztikai kiadványokat. Mondhatjuk azt, hogy ebben a tudománykörben - vagy az ezeket a tudományokat művelők körében - szakmai bestsellernek számít a Statisztikai Hivatalnak mind a teljes körű, mind pedig a mik rocenzusos felmérésről szóló kiadványa, illetve kiadványsorozata. De legalább ilyen körben számíthat érdeklődésre ez az anyag - legalábbis reményeim szerint - a politikai döntéshozók körében, hiszen azok a politikai döntések, amelyeket a kormány és az Orsz ággyűlés hoz, elsősorban ezeket a viszonyokat - foglalkoztatási, demográfiai, iskolázottsági, lakástulajdoni viszonyokat - érintik. Van, amikor közvetlenül, direktben, rögtön, szinte napok alatt érzékelhető a változás; van, amikor csak közvetve, áttételese n és nem direktben és nem teljes egészében természetesen. Végül néhány szót arról, hogy mi indokolja, mi a célja egy ilyen mikrocenzusos felmérésnek. Mi a célja, és mi indokolja azokon kívül, amiket eddig elmondottam? Egyrészről az, hogy jelentős pénzt leh et megtakarítani a mikrocenzusos felméréssel a teljes körű felméréshez képest, úgy ugyanakkor, hogy a teljes populációra, az ország, a lakosság egészére általánosítható tendenciákra, törvényszerűségekre lehet következtetni a minta feldolgozása kapcsán megá llapított törvényszerűségekből. A másik célja a mikrocenzusos felmérésnek az, hogy az általánosítható adatokkal egy időben tulajdonképpen a magyar statisztikai felmérés folyamatosságát lehet biztosítani. Ahogy államtitkár asszony is elmondotta, 120 éve fol yik a rendszeres statisztikai adatgyűjtés Magyarországon, tízévenként, illetve a hetvenes évektől bevezetve ez a mikrocenzusos formája is. Nem mindig sztenderd kérdőívek, nem mindig sztenderdizált eljárás keretében folytak, de a magyar statisztika megbízha tósága biztosította és biztosítja azt, hogy évtizedekre, sőt évszázadra visszamenőleg lehet társadalmi folyamatokat, elsősorban makrotársadalmi folyamatokat megállapítani. Hadd mondjam el azt, hogy a magyar statisztika megbízhatóságát bizonyítja az is, hog y a francia szociológus, Durkheim, amikor az öngyilkosságról makrotársadalmi aspektusból kívánt anyagokat gyűjteni - és végül elkészíteni a nagy tanulmányát , akkor többek között azért választotta az OsztrákMagyar Monarchiát - és azon belül a magyarorszá gi öngyilkossági eseteket , mert megállapította, hogy megbízható, korrekt és teljes körű statisztika van Magyarországon például az öngyilkosokról. Volt egy olyan időszak például az öngyilkosságról szóló felmérések kapcsán, hogy Magyarországon azért olyan nagy az öngyilkosságok száma, mert túl precíz és túlságosan teljes körű, pontos és megbízható például a halálozási okok nyilvántartása és a többi - és ezeket megmentik vagy meg tudják menteni a manipulációtól. Természetesen nem ez a magyarázata a magyarors zági öngyilkosságoknak, csak érdekességként jegyeztem meg. Fontosabbnak tartom azt, hogy a magyar statisztikusok szakmai megbecsülése a nemzetközi tudományos életben igen magas, még akkor is, hogyha tudjuk jól: főleg katonastatisztikai, gazdaságstatisztika i és a többi adatok tekintetében voltak évtizedek, amikor rendkívül nagy manipulációkat hajtottak végre; azonban vannak olyan eszközök, amelyekkel ezeket a manipulációkat is pontosítani lehet. Azt gondolom, hogy ez az 1996ra tervezett mikrocenzusos statis ztikai felmérés - azokban a tárgykörökben, amelyeket a törvényjavaslat 3. §a tartalmaz - jó alkalom arra, hogy öregbítse a magyar statisztikusok hírnevét, de még jobb alkalom arra, hogy a statisztikával, adatokkal, tényekkel, számadatokkal foglalkozó tudo mányágak képviselői számára alapművek jelenjenek meg,
