Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított 1993. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1291 nagykereskedelmi és kiskereskedelmi kés zlet szétválasztásának szabályait enyhítő paragrafust egy kis módosítással, mely a csak számítógépen történő szétválasztás engedélyezését a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hatáskörébe rendeli, lényegében vita nélkül támogattuk. Jelentős vita b ontakozott ki azonban azon, hogy ki viselje a zárjegy előállításának költségeit: a gyártók, illetve forgalmazók, végső soron a fogyasztóknak az a köre, akik e termékek vásárlói, ahogy ezt a törvényjavaslat tartalmazza, vagy a költségvetés finanszírozza a j elenleg érvényes szabályok szerint? A szakmai szövetségek képviselőivel együtt lezajlott heves és alapos vitát követő szavazás során a bizottság igen szoros szavazással végül is nem támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek a beterjesztett törvényj avaslatból törölni kívánták a zárjegy előállítási költségének a gyártóra, illetve az importálóra történő áthárítását előíró paragrafusokat. Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz beérkezett 9 módosító indítvány közül a már említett javaslatot, amely a csak szá mítógépen történő szétválasztás engedélyezését a vámhivatalok helyett az országos parancsnokság hatáskörébe rendeli, a Hidasi Rezső és Kovács Tibor képviselő urak által benyújtott indítvány mellett elfogadtuk Keller László képviselő úrnak a jövedéki biztos íték igazolási határidejét 1995. október 31. helyett november 30ban meghatározó indítványát is. Támogatást kapott még a zárjegy módosított fogalmának törlését célzó módosító javaslat, így marad a jövedéki törvény szerinti eredeti definíció. A Szabó Iván k épviselőtársam által imént elmondott problémát tehát a bizottság a bizottság ülésén felismerte, átgondolta, s rövid szünetet követően úgy találta, hogy a törvény a most elfogadott módosító javaslatokkal is működőképes, és nem okoz zavart a későbbiek során, hogyha ilyen tartalmú törvény fogja szabályozni ezeket a kérdéseket. Azokat a módosító indítványokat, amelyek az eredeti törvényjavaslaton túlterjeszkedtek - például a jövedéki biztosíték alóli mentesség lehetővé tétele az adókötelezettségeiket, köztartoz ásaikat több éven keresztül pontosan fizető jövedéki alanyoknak , a bizottság hosszú, mély szakmaiságot is tükröző vita után nem támogatta. Egyetértés volt a bizottságban ugyanakkor abban, hogy e kérdéskörrel a későbbiekben célszerű foglalkozni, miután ta pasztalatot szerzünk a jövedéki biztosíték rendszerének működéséről. Végül a bizottság is készített egy módosító indítványt, amely a törvényjavaslat alaki hibáit korrigálta. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 13 igen, 2 nem és 3 t artózkodó szavazat mellett javasolja az Országgyűlésnek, hogy a T/1410/12. számon benyújtott ajánlás I. pontjában szereplő módosításokkal fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egyegy képviselő fejtheti ki. Először Miklós László, aki a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében kíván szólni. Őt követi majd dr. Farkas Gabriella, a Magyar Demokrat a Fórum részéről. Megadom a szót Miklós Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A feketegazdaság elleni határozott fellépés a kormányprogram egyik fontos célkitűzé se. Nem elsősorban rendőri eszközökkel, hiszen azt mindenki tapasztalhatta, hogy a visszaélések, adócsalások többnyire jogszerűek, vagy ha nem, akkor az elkövetők nem vagy csak nagyon nehezen deríthetők fel. Sokkal inkább a megelőzést helyezte a kormány a figyelem középpontjába akkor, amikor tavaly például az adótörvények módosítása során jó néhány olyan felismert kiskaput zártunk be, amely visszaélésekre nyitott lehetőséget, de akkor is, amikor a gazdasági stabilizációs törvénycsomag, az úgynevezett Bokroscsomag keretében szigorította például a szerencsejátéktörvényt a
