Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított 1993. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - DR. SZABÓ IVÁN előterjesztő:
1288 Megadom a szót dr. Szabó Iván úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. SZABÓ IVÁN előterjesztő : Elnök Asszony! Tisztelt K épviselőház! Idén tavasszal a jövedéki törvénynek egy nagyobb volumenű módosítására került sor, amely egyidejűleg tartalmazott bizonyos pontosításokat és tartalmazott lényeges szigorításokat is, hiszen egy igen jelentős területről, egy 200 milliárd forinto s adóbevételt érintő termékkörről van szó. Ugyanakkor emellett még bizonyos területeken tartalmazott enyhítéseket is, ezek egyike például a fűszerpaprikaőrlemény előállítóinak, illetve a bérfőzési szeszadó alanyi körben 1 millió forintra leszállított jöve déki biztosítékának volt a területe. Azóta, hogy ez a törvény napvilágot látott, három probléma merült fel, amelyekre vonatkozóan két képviselőtársammal együtt az önálló indítványt megtettük. Ezek közül az első a sörfőzdékben előállított sör letétével kapc solatos. A jövedéki törvény július 12én hatályba lépett módosítása a sörfőzdéknek minimum 5 millió forint biztosítékot ír elő per- és tehermentes saját ingatlan biztosításával, illetőleg bankgarancia formájában. Ezt a jövedéki biztosítékot minden jövedéki üzem tulajdonosának 1995. szeptember 30áig be kellett volna nyújtania a vámhivatalhoz. Amennyiben ez nem történt meg, a törvény értelmében a jövedéki engedélye december 31én automatikusan megszűnik, és az érintettek 1996ban jövedéki tevékenységet már n em folytathatnának. Az országban mintegy 380400 kis kapacitású sörfőzdét üzemeltető vállalkozás működik. Ezek az üzemek 10001200 egyéni és társas vállalkozó, 35004000 családtag, valamint legalább ugyanennyi alkalmazott megélhetését biztosítják. A jövedé ki biztosíték magas összege és a rövid végrehajtási határidő igen nehéz helyzetbe hozta a sörfőzdék tulajdonosait, mert a vállalkozók 8590 százaléka 2550 százalék mértékben banki hitel segítségével hozta létre vállalkozását. A beruházások ebben a körben magasnak számító 5 és 15 millió forint közötti költségigénye miatt ez a zömében közép- és hosszú távú hitel milliárdos nagyságrendben érinti magukat a bankokat is. A másik ilyen kérdéskör szintén fontos eleme a jövedéki törvénynek, nevezetesen a nagy- és k iskereskedelmi tevékenység fizikai szétválasztását előíró szabály. Szintén ennek a törvénynek a megjelenése teszi lehetővé az adóalanyok azon körének - amelyek anélkül, hogy fizikailag megtennék a szétválasztást - a bármikor, akár cikkmélységben is történő ellenőrzését, tehát azt, hogy milyen nagy- és milyen kiskereskedelmi készleteik vannak, így következésképpen jól ellenőrizhető az adófizetési kötelezettség. Erre a második kérdéskörre egy olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, amely - meglehetősen szig orú feltételek mellett - lehetővé teszi, hogy a fizikai szétválasztás nélkül is folytatólagosan folytatható legyen a tevékenység. A harmadik kérdéskör az úgynevezett zárjegyprobléma. Szeretnék utalni arra, hogy ekörül igen nagy vita keletkezett, mert egyid ejűleg többféle érvényes megfontolás játszik és játszhat itt szerepet. Az egyik megfontolás - amely a módosító javaslatot megtevőket vezette , az, hogy az állam a forgalmi jövedelemadó beszedéséhez is, és ennek ellenőrzése érdekében is előírt bizonyos for mai követelményeket. A nyugta- vagy számlaadási kötelezettséghez, az adóbevalláshoz tartozó nyomtatványok összes költségét az adóalany viseli ezekben az esetekben. Nem így van ez a zárjegy esetében, amely egyébként ugyanilyen kategóriának minősül, és a sze mélyi jövedelemadó bevallásához szükséges nyomtatványnál sem. Tehát megítélésünk szerint arról volt szó, amikor e javaslatot beadtuk, úgy gondoltuk, hogy vajon minden adófizető állampolgár pénzéből kelle megfizetni azt a fajta költséget, amely nemcsak ezt az egy kört, hanem tulajdonképpen sokkal kisebb kört, azoknak a fogyasztóknak a körét érinti, akik ebből a termékkörből származó árut vásárolnak. A zárjegyről szóló módosítás tehát arról szól, hogy ezt csak azok fizessék meg, akik ilyen termékkörben élnek . Kétségtelen tény, hogy ezzel szemben felvetődött módosító javaslatok formájában más vélemény is, nevezetesen az, hogy a jövedéki termékekre a zárjegy bevezetését az állam határozta el, fogyasztásiadóbevételeinek biztosítása érdekében.
