Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Határozathozatal a devizáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1286 fogalmazva , hogy ez nem tett jót, nem volt hasznos sem az ország biztonságának, sem pedi g a szolgálatoknak. Ezért tehát osztanám azt a megint csak sokak által hangoztatott álláspontot, miszerint ennek a javaslatnak a legszebb tulajdonsága az, hogy újra itt van a Ház előtt; és őszintén remélem, hogy a törvényjavaslat elfogadásáig itt is marad. Rátérve most már a bizottság állásfoglalására: Az emberi jogi bizottság a régi, T/420. változatot nem kijelölt bizottságként tárgyalta, de megtárgyalta, és akkor is és most is egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. Ezt azért hangsúlyoznám így, mert azért az nem mindennapi eset, hogy egy törvényjavaslatot néhány hónappal korábban minden bizottság, amelyik megtárgyalta, általános vitára alkalmasnak tartotta, és most úgy látom, ugyanazt a törvényjavaslatot, más számmal, átdolgozva, ismét általános vitára alkalmasnak ítélte. Bizottságunk most kijelölt bizottságként, a bizottság jellegéből fakadóan mindenekelőtt az emberi jogok európai egyezménye előírásainak, az adatvédelmi és az azóta megszületett államtitoktörvény, valamint az Alkotmánybíróság hatá rozatainak a tükrében próbálta áttekinteni és értékelni a törvényjavaslatot. A bizottságnak az a véleménye, hogy ez az új verzió is figyelembe veszi az állam biztonságához és az alapvető emberi jogok védelméhez fűződő alkotmányos érdekeket, és tekintettel van hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeire is, továbbá megfelel az Európa Tanács tagországai által elfogadott elveknek. Nevezetesen azoknak az elveknek, hogy a titkosszolgálatok szervezetéről és működéséről nyilvános, közérthető jogszab ály rendelkezzen, ezen szervezetek tevékenységét a parlament felügyelje, a titkosszolgálati eszközök és módszerek használata e szervezetektől független szerv engedélyéhez legyen kötve; továbbá a törvényjavaslat tartalmazza a fontos és bizalmas munkaköröket , és gondoskodik az ezeket betöltő személyek ellenőrzéséről. Tisztelt Ház! Az úgynevezett garanciális problémaköröknél maradva elmondható, hogy az új törvényjavaslatban, tehát ebben az új verzióban jelentősen megnövekedett a nemzetbiztonsági bizottság parl amenti ellenőrzési jogköre, és mindezek mellett sokkal pontosabbá is vált. Az a helyzet, hogy a kormány, az előterjesztő eddig sem kívánt és ezután sem kíván gátat szabni annak, hogy az állampolgár az adott rossz cselekedettel szemben bármilyen irányú jogo rvoslati lehetőséget vehessen igénybe. Magyarán: minden jogorvoslati lehetőség az állampolgár kezében van olyan értelemben, hogy ha úgy érzi, személyes szabadságát, személyi jogait bármi módon, akár adatkezeléssel, akár információgyűjtéssel vagy a hivatalo k nem rendeltetésszerű működésével megsértenék, akkor teljesen törvényesen és normális módon fordulhat bármely bírósági fórumhoz. Kedves Képviselőtársaim! Még néhány, a bizottság ülésén felmerült kérdésről szeretnék röviden néhány szót szólni. Nem tudom fe lsorolni mindet, mert jó néhány kérdés merült föl, de mindenesetre kettőről mindenképpen szólni kívánnék. Az egyik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémakör, a másik pedig ennek a törvényjavaslatnak a 47. §át érinti, illetve annak (4) bekezdése kapc sán vetődött föl, és az úgynevezett provokatív adatkéréssel kapcsolatos dolgokat feszegette. Először a szervezett bűnözésről: Senki előtt nem titok, aki itt ül a kupolában, hogy a koalíciós egyeztetés egyik igen érzékeny pontja volt ennek a kérdéskörnek a pontos meghatározása. Egyrészt illetékességi, hatásköri kérdések miatt, másrészt pedig azért, mert a szervezett bűnözés mint olyan, jogdogmatikailag igen nehezen megfogható valami. A Btk.ban ugyan nagyon kevés tényállásnál lehet pontosan ilyen elemeket ta lálni, van azonban persze precízebb, a cselekményi oldalról történő megközelítés, amelyik amolyan munkadefinícióként is felfogható. Ámde ebből a definícióból is csak az tűnik ki, hogy a szervezett bűnözői tevékenységgel kapcsolatba hozható bűncselekményekn ek végehossza nincs. Végül is a bizottság elfogadta azt a megoldást, amit az előterjesztő kínált; vagyis azt, hogy a javaslat megpróbálja megadni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak azt a lehetőséget, hogy igenis, eljárhassanak olyan volumenű és mértékű cse lekmények esetében, amelyek már magának az
