Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 16 (114. szám) - Bejelentés új frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1272 polgárok közötti konfliktusok nem a jog, hanem az erő alapján oldódnak meg, akkor az állam egyik legalapvetőbb feladatát nem tudja teljesíteni. Ha a peres feleknek éveket kell várni az ítéletre, akkor annak következményei - az önbíráskodás, a korrupció, az infláció okozta károk, a gazdasági törvényess ég szétzilálódása - majdnem biztosan bekövetkeznek. Tisztelt Ház! A másik két hatalmi ág - a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány és a törvényhozó hatalom, vagyis az Országgyűlés - jogállami működésének alapjai kiépültek az elmúlt parlamenti ciklusban. (15 .50) Mindkét hatalmi ág alkotmányos biztosítékrendszere és anyagi feltételei is megteremtődtek. Annál nagyobb az a mulasztás, ami a bíráskodás tekintetében történt. Ma a bíráskodás megfelelő működését a Fidesz szerint számos tényező akadályozza. Az elmúlt években a bíróságokhoz beérkezett ügyek száma jelentős mértékben emelkedett. A törvényhozás újabb és újabb esetekben nyitotta meg a bírói utat mint a jogérvényesítés legnagyobb biztosítékát. Ma már minden ötödik ügy egy éven túl fejeződik be, és nem ritka a háromöt éves befejezés sem. Ez persze nem a bírókon múlik. Egy bíró 80100 üggyel képes havonta megfelelő színvonalon foglalkozni. A mai gyakorlat szerint egy bíró ennek a minimum kétszeresét kell hogy ellássa, de nem ritka a 400 és a 600 ügy sem. A bí rák munkaidejük jelentős részében nem érdemi munkát végeznek, mert az őket kiszolgáló személyzet hiányzik, az infrastruktúra elavult. Jelentősen csökkenti a bíróság tekintélyét a bírósági épületek leromlott állapota. Nem ritka a 1012 négyzetméteres tárgya ló, nagy a zsúfoltság, a munkakörülmények gyakran megalázóak. Nagy a veszélye az újabb tömeges elvándorlásnak, mert a bírói jövedelmek értékvesztése ismét rohamos mértékben megindult. Nem az egyensúly jele az sem, hogy a bíróságokon hiányzik a középgenerác ió, és tovább csökken a férfiak aránya. A gondokat tovább lehetne sorolni. Mindezek fényében nem csoda, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke azonnali segítségért kiált. Solt Pál szerint összetett intézkedéssorozatra van szükség. Idézem: "Mindenkinek lépnie kell , az Országgyűlésnek az alkotmányozás folyamatában prioritást kell adnia az igazságszolgáltatási reformnak. A kormány feladata, hogy biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket. A bírák kiemelkedően fontos feladatot látnak el a társadalomban, ezért garan tálni kell az anyagi függetlenségüket. Nem olyan nagy a magyar bírói létszám, alig haladja meg a kétezer főt, hogy ne lehetne teljesíteni. Ha ezt most nem teszi meg a kabinet, később sokkal nagyobb árat kell fizetni érte." A bíróságok ügye nemcsak egy szűk kör gondja. A bíróságokkal évente a polgárok egyharmada kerül valamilyen kapcsolatba. Ha nem sikerül a bírói hatalmi ágat megerősíteni, akkor nemcsak a jogállam alapjait ássuk alá, de a polgárok mindennapi együttélésében is komoly feszültségek állhatnak b e. A FideszMagyar Polgári Párt szerint az Országgyűlés mint önálló hatalmi ág be kell hogy vesse minden befolyását annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaságban a jogállam garanciája, a bírói hatalom önálló, a polgárok jogait megvédeni képes szervezet leh essen. A Fidesz a költségvetési vitában és az alkotmányozás folyamatában meg fogja tenni a maga javaslatát. Ideje lenne, hogy a kormány is komolyabban vegye a bírák segélykiáltását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. G ál Zoltán) : Megadom a szót Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót.
