Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1226 kívánom megvizsgálni, illetve beszélni kívánok azokról a környező tényezőkről, amelyek a törvényjavaslat céljainak megvalósítás át elősegítik, illetve hátráltatják. A minőségi élelmiszertermelés ügyét e törvény úgy mozdítja elő, hogy pontosan meghatározza azokat a minőségi feltételeket, amelyeket az élelmiszertermelőknek és forgalmazóknak figyelembe kell venniük, biztosítja az e llenőrzés lehetőségét, meghatározza például a mintavétel módját, intézkedik arról, hogy milyen laboratóriumi eljárásokkal, milyen intézményi keretek között kell az élelmiszerek minőségét folyamatosan ellenőrizni. Meghatározza a származás megjelölésének mód ját, a termékmegjelölést a fogyasztók érdekeinek védelme céljából. Mindezek azonban természetesen drágítják az élelmiszertermelést, és ez egy nagyon fontos tényező, hiszen nyilvánvaló, hogy ha a felté telek szigorodnak, akkor a szigorúbb feltételeknek csak különböző beruházásokkal - amelyek lehetnek magánberuházások, illetve állami beruházások - lehet eleget tenni. Mivel az élelmiszerek termelése és forgalomba hozatala a jövőben a törvény miatt költsége sebb lesz, ezért nyilvánvalóan megnő a csábítás azoknak a körében, akik hajlamosak arra, hogy a törvény keretein kívül, illegálisan állítsanak elő élelmiszert. (19.30) Erre azonban nagyon oda kell figyelni, hiszen Magyarországon már ma is igen jelentős azo n üzemeknek a száma, amelyek illegális élelmiszert hoznak forgalomba. Csak példaként lehet megnevezni a zug vágóhidakat, de különböző hentesárukat és egyéb termékeket is nagy mennyiségben hoznak forgalomba az állami ellenőrzés hatókörén kívül az ezzel fogl alkozó magánszemélyek, illetve különböző szervezetek. Azt hiszem, teljesen jogos az a megállapítás, hogy ennek a termelői körnek a megfékezésére nem alkalmas az egymillió forintos minőségvédelmi bírság, hiszen az egymillió forintot lényegesen meghaladó mér tékű többletbevételt lehet elérni illegális élelmiszertermelési tevékenységgel. Itt nem csupán a minőség biztosításának költségeit lehet megspórolni, hanem az illegális élelmiszertermelés nagyon gyakran egyben a társadalombiztosítási, illetve az adófizet ési kötelezettségek elkerülésével is együtt jár. Éppen ezért nagyon fontos, hogy erre vonatkozóan a törvény, ha lehet, komolyabb szankciókat fogalmazzon meg, általában foglalkozzon azokkal az élelmiszerelőállítókkal és forgalmazókkal, akik be sem jelentk eznek a törvény hatálya alá, hiszen nem kérnek működési engedélyt. Következésképpen eleve nehezebben is fellelhetők azon hatóságok számára, amelyek a törvény betartását ellenőrzik. Éppen ezért meg kell erősíteni azokat a szervezeteket, amelyek az élelmisze relőállítás és forgalmazás ügyeit ellenőrzik. Csak így biztosítható, hogy az illegális élelmiszertermelő egységek és személyek a jövőben felderíthetők legyenek és működésük meggátolható legyen. A másik kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdése. A délelőtt folyamán már említettem, hogy jelen pillanatban az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelenti azt, hogy minden egyes Európai Unióban meglévő előírást hazánknak át kellene venni a csatlakozást megelőzően. Természetesen a szerencsés az, ha miné l nagyobb mennyiségű szabályozást veszünk át még a belépés előtt. Azonban fel kell készülnünk arra is - különösen az élelmiszerek minőségi előírásaival kapcsolatban , hogy bizonyos termékek esetében a csatlakozási tárgyalások során kérelmeznünk kell majd, hogy az Európai Unióban szokásos szabályoktól eltérő szabályok vonatkozzanak a magyar termékekre. Erre egyébként az eddigi kibővülések során is volt példa. Legutóbb például a három EFTAországgal történt kibővülés során ilyen törekvések tapasztalhatók vol tak az új tagok felvételének tárgyalása során. Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy az Európai Unió természetesen ellent fog állni az ilyen törekvéseknek és az ügyeknek csak nagyon kevés hányadában érhetünk majd el sikert. Éppen ezért fontos, hogy az okat az ügyeket, amelyeket azonban mindenképpen szeretnénk majd keresztülvinni, vagyis amely esetekben kivételt szeretnénk kérni a tekintetben, hogy átvegyük vagy ne vegyük át az Európai Unió szabályozását, ott nagyon megalapozott álláspontot kell a magyar kormányzatnak kialakítani.
