Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
1213 évektől az esti, levelező tagozatra beiskolázottak összetétele jelentősen megváltozott, néhány szakterületen e képzési formák visszaszorultak, esetenként megszűntek. Ma e tagozatok a második vagy további alapképzetts ég és a továbbképzés nyújtotta ismeretek megszerzésére adnak lehetőséget. Ismert tény, hogy a társadalmigazdasági rendszerváltás a felsőfokú szakemberigény összetételét jelentősen megváltoztatta, megváltoztatja. Megnőtt és várhatóan tovább emelkedik a sza kmaváltásra, átképzésre igényt tartók vagy erre kényszerülők száma. Tehát amikor az esti, levelező képzés minőségromlás nélküli fejlesztését mint célt jelöltük meg, elsősorban nem az első alapképzettséget szerzők számának növelésére, hanem arra utaltunk, h ogy a szakemberstruktúra változása esetén, tehát elsősorban az átképzés esetén játszhat szerepet e képzési formák fejlesztése. A 915/24/21. számon benyújtott és az előterjesztő által is támogatott módosító indítvány megerősítette és pontosította egyúttal a zt a szándékunkat, hogy az alapképzésben - s a munkaerőpiaci szükségletnek megfelelően - növekedjék a hallgatólétszám. Itt térek ki a felsőfokú szakképzés felsőoktatásba történő integrálásának számos hozzászólásban érintett kérdésére. Egyetértve a Bretter Zoltán és Daróczy Zoltán képviselő urak által benyújtott módosító javaslattal, úgy ítélem meg, hogy éppen a rugalmas képzési szintek és egyes szinteken a szakemberképzés minőségének emelését is szolgálná, ha azokon a szakmai területeken, ahol a felsőfokú s zakemberképzés rendszerébe tartalmilag beleépíthető a felsőfokú szakképzés - mint a felsőoktatásnak új, sajátos feladata , ott e lépést meg kell tenni, és finanszírozási hátteret is kell biztosítani. A felsőoktatás rendszerébe integrált szakképzés egyszer re szolgálhatja a főiskolai, egyetemi képzés merítési bázisának növelését, az intézményen belüli és nem az igazságtalan felvételi vizsgán alkalmazott minőségi szelekciót és az érettségizett korosztályok jobb szakmai képzettségbiztosításával történő életke zdését. A normatív finanszírozás rendszerére történő áttérés szükségességét és pozitív hatását a hozzászólások nem kérdőjelezték meg. Ez megerősít bennünket abban, hogy az érintettek bevonásával jelenleg folyó előkészítő munkát folytassuk, és szakterületen kénti konkrét kérdésekben a lehetőségek keretein belül konszenzusra jussunk - így többek között a Fekete György képviselő úr által a művészeti felsőoktatással kapcsolatban felvetett problémákban is. A normatív finanszírozás rendszerének - mint azt Bretter Zoltán és Daróczy Zoltán képviselő urak által egy másik módosító javaslat is tartalmazza - egyszerre kell biztosítani a felsőoktatási intézmények gazdasági önállóságának indokolt mértékű növelését és gazdálkodásuk hatékonyabbá tételét. Ehhez több szálon ka pcsolódik egyfelől az intézményi szervezeti és vezetési struktúrának a korszerűsítése, az önállóság és az önálló döntésekért való fokozott felelősség jegyében, másfelől a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés és az integráció jogilag szabályozott lehetőségeinek a kiszélesítése. Több felszólalás is egyetértőleg szólt arról, hogy az önálló hallgatói munka szerepének és súlyának növelése a felsőoktatás területén olyan minőségi kritérium, amely az e területen folyó képzés lényege. Ezért a feltételek b iztosításával összhangban történő fejlesztés az intézmények és a hallgatók közös érdeke - ezt ösztönözni pedig a felsőoktatás fejlődésében szerepet vállaló minden érdekelt célja kell hogy legyen. Amikor egyfelől elfogadom, hogy az önálló hallgatói munka sú lyának növelése valóban a feltételek megteremtésének függvénye, ehhez nyújt jelentős többletforrást a központi elosztásban felhasznált, új beruházásokra fordítható alaptandíjbevétel, ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ez a felsőoktatás egészét átható szemléletváltozás kérdése is. Az oktatói munka, az oktatási módszerek, ezek szervezeti kereteinek átalakítása mindmind egyegy részelemét képezik annak a szemléletváltozásnak, amely egyik előfeltétele az önálló hallgatói munka szerepe növekedésének, amel y nélkül tárgyi feltételek megteremtése sem biztosíthatja e célkitűzés megvalósulását. Végezetül megemlíteném azt a módosító javaslatot, amelyet Bányász Jánosné és Nádori László nyújtott be, és amely a társadalmigazdasági szféra és a felsőoktatás kapcsola tának erősítéséről - mint a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt értékéről - szól. E módosító javaslattal az előterjesztő
