Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP):
1142 Ezekből a rendelkezésekből kitűnik, hogy az állategészségügyi igazgatás eredményessége az állami állategészségügyi szolgálat keretében működő hatósági állatorvosok és a magánállatorvosok kölcsönös, ha tékony együttműködését feltételezi. A törvénytervezetben leírtak elfogadásával megteremtődnek azok a szabályozási feltételek is, amelyek alapján az összeférhetetlenségi szabályokat egyértelműen alkalmazni lehet. Nem volt ugyanis egészségesnek tekinthető az az eddigi gyakorlat, amikor például egy üzemi állatorvos saját tevékenységének hatósági állatorvosa is lehetett. Ennyiben a törvényjavaslatnak ez a része akár az átláthatóbb, tisztább közélet kialakítása iránti határozott lépésnek is tekinthető. Úgy érzem , végezetül meg kell emlékeznem arról, hogy az agrárkormányzat - az időnként alappal elhangzott kritikák mellett, talán kevésbé látványosan, de hasznosan és eredményesen - e szakmai törvénycsomag kidolgozásával is olyan tudatos építőmunkát valósít meg, ame ly mindenképpen hozzá fog bennünket segíteni ahhoz, hogy hazánk agráriuma minél előbb alkalmas legyen a nagy európai szabályozási rendszerekhez való csatlakozásra. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nevében jó szívvel ajánlom önöknek elfogadásra az állategészségügyről szóló törvényjavaslatot, valamint a hozzá benyújtott bizottsági módosító javaslatokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Gerócs József képvisel ő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja felszólalójának. DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állategészségügyi igazgatásról nagyon régen, 1928ban jelent meg utoljára törvény. Az 1 928. évi XIX. törvény és annak végrehajtása tárgyában a földművelésügyi miniszter által kiadott 100000/1932es rendelet a maga nemében és korában egyedülálló volt, mivel a gyakorló és hatósági munkát folytató állatorvosok minden kérdésére választ adott. Mi vel azóta az államigazgatás minden vonalán, így az állategészségügyi igazgatásban is újabb és újabb jogszabályok láttak napvilágot, szükségessé vált olyan törvény megalkotása, amely a mai viszonyoknak megfelelő. A törvényjavaslat az eddig megjelent, a mai viszonyokra is alkalmazható jogszabályokat is tartalmazza, melyek az állatorvosi gyógyító tevékenység gyakorlásának, ellenőrzésének módját általánosságban szabályozzák, figyelembe véve az Európai Közösség irányelveit is. A törvény tervezete az állategész ségügyi szolgálattal, az élelmiszerhigiéniával, a gyógyszerek forgalmazásának jogi szabályozásával és mindazokkal a tevékenységekkel foglalkozik, amelyek az állatorvosi gyakorlathoz szükségesek. Néhány gondolatot szeretnék azért elmondani, ami a módosító j avaslatok tárgyalásakor kimaradt. A törvényjavaslat 2. § 26. pontja a kényszervágás fogalmát határozza meg. A kényszervágás a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett egyegy beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljon. (12.10) Pontos és tökéletes a meghatározás. Véleményem szerint a törvényben kellene meghatározni, hogy milyen esetekben kellene a kényszervágást megtil tani, ugyanis bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, valamint köz- és állategészségügyi szempontból különösen veszélyes betegségekben vagy annak gyanúja esetén meg kellene tiltani a kényszervágást. Különösen veszélyt jelentenek a gázödémás és egy éb spóraképző kórokozók által fertőzött állatok váladékai, amelyek a szabadban évekig fertőzhetnek - például a lépfene bacilus spórája akár tíz évig is életben marad a talajban.
