Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Az állategészségügyről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1135 ezt a 3815/1993. számú ügyiratában is kérte. Ugyane zt javasolta a Magyar Tudományos Akadémia állatorvostudományi bizottsága is. Többen elmondták, hogy ha a szakmai felkészültség meglesz az állomásokon, technikailag jobban megoldható lesz az ellenőrzés a megyékhez telepítve. Az FM képviselője válaszában el mondta, hogy a jelen előterjesztés kompromisszum eredménye, korábban ő is a Gombos András által elmondottakat támogatta. A jelenlegi változatnak lehetnek ugyan esetleges szakmai hátrányai, de pénzügyi, technikai szempontból sokkal kedvezőbb, ha nem egy - b udapesti - intézet végzi ezeket az ellenőrzéseket. A végrehajtási rendelet részletesen fogja ezt szabályozni. Gombos András javaslata - 4 igen mellett - elutasításra került. A bizottsági javaslat ezen pontjait külön szavazás során - amely a 33., 34. pontok ra vonatkozik - 12 igen, 6 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság. Nincs ugyan külön módosító javaslat róla, de szóban Gyimóthy Géza képviselőtársunk a törvényjavaslat 43. §ának (2)(3) bekezdéseit kifogásolta, amelyek az állategészségügyi bí rságról szólnak. Aggályosnak tartotta, hogy a bírságot az állomás vezetője állapítja meg, valamint sokallta a bírság legkisebb összegét is, amely 20 ezer forint. Elmondása szerint az állattenyésztésben igen csekély a realizálható jövedelem. Többen elmondtá k, hogy bármilyen apró mulasztás, amely az állattartók részéről történik, milyen hatalmas gazdasági károkat okozhat, a többi állattartó veszélybe és hátrányba kerülhet emiatt, ha egy községben vagy városban helyi zárlatot kell elrendelni. Büntetés egyébkén t csak akkor van, ha az állattartó neki felróható módon mulasztott; de fellebbezhet és közigazgatási bírósághoz is fordulhat. A bizottság nem kívánta a bírságolásra vonatkozó részt módosítani. Összességében: a bizottsági módosító javaslatokat az előterjesz tő képviselője támogatta; a bizottság tagjainak többsége - 2 nem, 2 tartózkodás mellett - szintén támogatta. Több jelen lévő képviselőtársunk visszavonta javaslatait, mivel azok nagy része beépült a bizottsági módosító javaslatba. Danis György képviselőtár sunk módosító javaslatait a bizottság egyharmada sem támogatta. Az elfogadott módosító javaslatokkal együtt bizottságunk többsége - 2 nem és 1 tartózkodás mellett - a T/1301. számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELN ÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egyegy képviselő fejtheti ki. Elsőként megadom a szót Puha Sándor képviselő úrnak, aki az SZDSZ frakciója nevében kíván felszólalni. DR. PUHA SÁ NDOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Röviden szeretnék a frakciónk nevében néhány gondolatot elmondani az állategészségügyi törvénnyel kapcsolatban. Három dologról szeretnék beszélni: először a törvény előéletéről szólok pár szót, az elő készítés során kialakult vitákról; másodszor a törvényben leírtakról, a törvény felépítéséről; végül megindokolom frakciónk álláspontját, véleményét a törvénnyel kapcsolatban. Gombos András képviselőtársam a múltkor "a négy nővér"nek nevezte az állategés zségügyi, a kamarai, az élelmiszer- és a takarmánytörvényt. Ezek közül most a legnagyobbról és a legidősebbről szólnék néhány szót. A legnagyobb, mert messze a legterjedelmesebb, ugyanis ez a törvény az alapja a másik háromnak. Minden, az állategészségügy feladatkörébe vont témát itt szabályozunk; a másik három erre a törvényre építkezik. Ezért tartottam a magam részéről - és frakciónk is a maga részéről - nagyon fontosnak a négy törvény egységes kezelését és együttes tárgyalását. Különösen szoros összefügg és van a kamarai törvénnyel. Úgy viszonyulnak egymáshoz, mint egy hímzés színe és fonákja: ha az egyik oldalon megváltoztatom a mintát, a színt, kifejtek egy szálat, az a másik oldalon
