Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
1129 amely nyögvenyelősen el is készült, hisz néhány hete a ké pviselők megkapták az anyagot, sőt H/1311. szám alatt országgyűlési határozati javaslatot is kaptunk, amelynek az a címe: A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról. Most tegyük fel azt a kérdést, hogyan lehets éges szakmailag, hogy az Országgyűlés előbb vitatja meg a határozati javaslatban szereplő egyik alágazatot - nevezetesen a légi közlekedésről szóló törvényjavaslatot , s majd miután elfogadtuk ezt a törvényjavaslatot, azután, a ki tudja hányadik Bokroscs omag tárgyalása közepette, esetleg nekiállunk, és megvitatjuk az egész komplex közlekedéspolitikai koncepciót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs itt valami ellentmondás és szakmai dilettantizmus? Az már csak részletkérdés, a közlekedési tárca vezetése úgy n yilatkozik, hogy az elkészült közlekedéspolitikai koncepció szervesen kapcsolódik a kormány hároméves modernizációs programjához, és akkor ma itt, tisztelt Ház, ennek egy nagyon vékonyka kis szeletét tárgyaljuk. Jóllehet az egészről semmit sem tudunk, az e gészet meg sem vitattuk, el sem fogadtuk, most e kis szeletkéről kezdjük meg a vitát. Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a javaslatról kívánom kifejteni véleményünket. Kezdem egy rövid visszatekintéssel: A magyar légi közlekedés történetében az első jelentős évszám '920, amikor február 11. napján megalakult az első magyar légi közlekedési vállalat, a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság. '23ban Magyarország csatlakozott az Transzeurópa Unió megállapodáshoz, melynek tagjai voltak még Németország, Aus ztria, Svájc légitársaságai. Ez a kereskedelmi társaság a kölcsönös előnyök alapján biztosította a tagok együttműködését, és felosztotta a légi útvonalakat. A polgári légi közlekedésre vonatkozó első magyar jogszabály - 1922 december , a '22. évi XVII. tö rvényben adott felhatalmazás alapján került kiadásra a légi közlekedési alaprendelet. A magyar légijog fejlődésében a következő évszám, amely figyelemre méltó: '29, amikor Varsóban nemzetközi egyezményt fogadtak el a nemzetközi légi fuvarozásról, a nemzetk özi légi közlekedésről. A varsói egyezményhez Magyarország is csatlakozott, a ratifikálást a '36. évi XXVIII. törvény végezte el. '64ben törvényerejű rendelet hirdeti ki a varsói egyezmény módosítását, az úgynevezett hágai jegyzőkönyvet. A napjainkban is hatályos légifuvarozási szabályzat '78ban jelent meg. A légi közlekedés általános szabályait a polgári repülésről szóló '81. évi VIII. törvény tartalmazza. A szabályozás meghaladottá vált. Felül kell vizsgálni mindazokat a törvényeket, törvényerejű rendel eteket és egyéb jogszabályokat, amelyek nem felelnek meg az európai normák előírásainak. A légi közlekedés szabályainak felülvizsgálatát ezen túlmenően szükségessé teszi az is, hogy a légi közlekedésre vonatkozó szabályok jelentős része különféle utasításo kban, légügyi előírásokban került közzétételre. A szabályok ennek következtében áttekinthetetlenek. E rendelet megjelenését követően került kiadásra a 24/90. számú BMrendelet, amely szerint az ORFK keretén belül egy új egységet hoztak létre: a Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóságot. A légi közlekedés törvényi szabályozásáról szóló jelen javaslat kódexnek is nevezhető, mert átfogja mindazokat a területeket, amelyek a légi közlekedéssel összefüggenek. A törvény bevezető rendelkezései a törvény hatályáról, a l égi közlekedéssel kapcsolatos feladatokról és a hatósági jogkörökről rendelkeznek. A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén végzett légi közlekedésre, és az azzal összefüggő tevékenységre. Kiterjed továbbá a magyar légi járművel az ország határain kívül végzett légi közlekedésre is. Az állam feladatait a javaslat az a) ponttól az u) pontig felsorolja, majd ezt követően határozza meg, hogy egyes pontok mely állami szervek hatáskörét érintik. Áttekinthetőbb lett volna a tör vény
