Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KASZÁS TIBOR, az SZDSZ
1126 Meggyőződésem, hogy egy korszerű légi közlekedési törvénynek mindezeken túlmenően - és azon túl, hogy megjelöli célként az Európai Unióhoz való integrálódást - egy légi közlekedési koncepciót kellene szolgálnia. Ebben az alágazatban működő gazdálkodó szervezetek forgalma 5080 milliárd forint nagyságrendű lehet éves szinten. Ilyen mértékű tevékenység szabályozásánál a törvénytől elvárható, hogy a polgári légi közlekedés s zámára egyértelmű és világos célképet fogalmazzon meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakat összefoglalva: a légi közlekedésről szóló törvényjavaslat és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelettervezet csak nagy általánosságban tekinthető elfoga dhatónak, számos esetben pontosításra szorul. A vita során ezeket a pontosításokat, egyértelműsítéseket, a nemzetközi polgári repülési szervezetben és a légi közlekedés biztonságáért alapított európai szervezetben betöltött tagságunkból fakadó kötelezettsé geinket majd módosító javaslatainkkal igyekszünk jobban érvényre juttatni. Mielőtt figyelmüket megköszönném, engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazon pártoknak, amelyek megtisztelték azzal pártomat, hogy közös szakmai véleményünket itt és most én fejthettem ki, a 30 másodperc túllépésért pedig elnézésüket kérem. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm dr. Latorcai János vezérszónoklatát. Soron következik Kaszás Tibor, a szabaddemokraták képviselőcsoportjának vezérszónoka. Őt követi majd Pa llag László, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót Kaszás Tibor képviselő úrnak. KASZÁS TIBOR , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedési miniszter ú r az Országgyűlés plenáris ülése elé terjesztette a légi közlekedésről szóló törvényjavaslatot, valamint az ennek végrehajtásáról szóló rendelettervezetét. A magyar közvélemény, az állami és közigazgatási intézményrendszer, valamint a gazdaság szereplőinek a szuverén magyar légtérben és a légi közlekedésben érintett, illetőleg érdekelt része régóta várja egy olyan magas szintű jogszabály, törvény életbeléptetését, amely - a légi közlekedés nemzetközi szabályaival teljes mértékben harmonizálva - egységes ren dszerbe foglalja a légi közlekedés működésének, feltételrendszerének, irányításának és ellenőrzésének, intézményeinek, valamint biztonságának a szabályait, érvényesítve benne a hazai repülésügy érdekeit és egyúttal biztosítva a repülés nemzetközi intézmény rendszerébe történő lehetséges és szükséges integrálódását. A repülésügy törvényi szabályozásának szükségességét, jelentőségét és aktualitását a fentieken túl aláhúzza az is, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar légtér és a repülőterek forgal ma, a repülés hazai résztvevőinek száma, melyek körében egyre nagyobb teret kap a magánjellegű repülés is. Sajnálatosan megnövekedett a repülési balesetek, köztük a repülőgépkatasztrófák száma, és nemcsak az állami repülés tekintetében. A repülés irányítá sának és ellenőrzésének rendszere, valamint ennek infrastruktúrája még mindig több kívánnivalót hagy maga után. Az elért eredmények ellenére a katonai és polgári repülés szükséges és lehetséges kapcsolatrendszere, valamint irányító és technikai rendszeréne k integráltsága további változást, fejlődést igényel. Indokolják ezt a rendelkezésre álló anyagi, pénzügyi erőforrások szűkössége és a korszerűsítés rendkívül magas költségtényezői is. A Magyar Honvédség NATOcsatlakozást is célzó átalakítása, ezen belül a légvédelem rendszerének korszerűsítése nemcsak technikai kérdés, hanem a légvédelem békeidőszak alatti tevékenységének újragondolását, a légi rendészet európai felfogásának és gyakorlatának a kialakítását és bevezetését jelenti.
