Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOFFMANN ATTILA, az MSZP
1121 Köszönöm a szót, elnök asszony. Teljes mértékben egyetértek az előttem szóló Csépe Béla képviselő úrral, és olyan - nem túl gyakori - alkalom állt elő, hogy Lamperth Mónikával is teljes egészében egyetértek. Úgyhogy nem húzom tovább az időt. Azt kérem elnök asszony, hogy kezdjünk dolgozni, és akkor mindenkire sor kerül televíziós időben. Felesleges ilyen méltatlan vitákkal vinni a Ház idejét. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr kérésére ebédszünetre összehívom a rendkívüli házbizottsági ülést. Most folytatjuk a munkánkat, abban a sorrendben, amelyet eredetileg ismertettem. Először megadom a sz ót dr. Hoffmann Attilának, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt követi majd dr. Latorcai János, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz képviselőcsoportjának közös vezérszónoka. DR. HOFFMANN ATTILA , a z MSZP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez után az érdekes ügyrendi vita után, immáron 10 óra 30 perckor elkezdhetjük - gondolom - a tényleges munkát. Ismét egy régen várt és fonto s gazdasági törvényjavaslat van a tisztelt Ház előtt. Röviden, ha az előzményeket nézzük, azt látjuk, hogy Magyarországon a légi közlekedés egészen az 1910es évekre vezethető vissza. A légi közlekedés jogi szabályozottsága is folyamatosan fejlődött, együt t a légi közlekedés fejlődésével. A fejlődésében két lényeges szakaszt különböztetünk meg. Az első, amikor az 1944. december 17ei Chicagóban aláírt egyezményhez csatlakoztunk az 1971. évi 25. számú törvényerejű rendeletben, a második, jelenleg is tartó ko rszakát a légi közlekedésnek az a fejlettsége jellemzi, amelynek következtében egymástól elválaszthatatlanná vált az országokon belüli és a nemzetközi légi közlekedés. A tegnapi miniszteri expozéban is említett politikai, társadalmi és gazdasági változá sok következtében a magyarországi légi közlekedés olyan nemzetközi összefüggésekkel, kötelezettségekkel és elvárásokkal rendelkező ágazatnak tekinthető, amelyben a belső szabályozásnak szükségszerűen összhangban kell lennie a nemzetközi elvárásokkal. Csak egy példa arra, hogy ez nem kis feladat: A chicagói egyezményt aláíró országoknak, így hazánknak is, az is kötelezettsége, hogy a légi közlekedés biztonsága érdekében az egyezmény tizennyolc függelékében megfogalmazott és részletesen, közel 5600 gépelt old alt kitevő dokumentumokban közzétett követelményeknél enyhébb szakmai előírások az országok nemzeti jogszabályaiban nem határozhatók meg. (10.30) A légi közlekedési szabályok megváltozott viszonyok közötti továbbfejlesztésének az is új irányt szab, hogy Ma gyarország az Európai Közösségbe kíván integrálódni. A magyar légi közlekedési szabályozás előtt három fő feladat áll: a légi közlekedés szabályrendszerének beillesztése az európai jogrendbe; a szabályozásban a chicagói egyezményből fakadó kötelezettségek maradéktalan figyelembevétele és a szabályozás összhangba hozatala az Európai Közösség légi közlekedési szabályaival. A három fő feladattal kapcsolatban nem hangoztatható eléggé az a tény, hogy a légi közlekedés sajátosságainál fogva szükségszerűen alapvet ően részletesebb és körültekintőbb szabályozást igényel más közlekedési ágazatoknál. A szabályozásban a magyarországi légi közlekedésnek a szükséges szabályozás terjedelméhez képest, látszólag talán csekélyebb volumene ellenére, teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeket. Ezt nemcsak az Európai Közösséghez előirányzott csatlakozás, hanem a fejlett világba való integrálódás is megköveteli.
