Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1110 a két területen súlyos nehézségekkel nézünk szembe. Gazdasági nehézségekből adódóan nő a munkanélküliség, és egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kezeljük. A gazdasági stabili záció feltételei közepette egyre nehezebb az Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalni, ugyanakkor egyre inkább szükséges. Mi úgy gondoljuk, és azt hiszem, a kormány is úgy gondolja, hogy gazdasági stabilizációt csak olyan intézkedésekkel lehet sikeresen végrehaj tani, amelyek szakmailag megalapozottak, amelyek politikailag képviselhetők, amelyek társadalmilag tolerálhatók, és benne vannak az alkotmányosság kereteiben. Mi úgy hisszük, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak jelentős szerepe lehet, és van abban, hogy ilyen intézkedések szülessenek. Az érdekegyeztetés egyébként valóban válságos helyzetben van. Vannak ugyanakkor bizonyos biztató jelek: ilyen a legutóbb javasolt ár- és bérmegállapodásnak az ügye, ami egyébként a Fideszt elégedettséggel tölthetné el, hiszen ez az eredeti elgondolás egy Fideszképviselőtől, Urbán Lászlótól származik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Surján László képviselő úrnak, a foglalkoztatási b izottság elnökének. DR. SURJÁN LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ebben a napirend előtti felszólalásban két síkot tudunk megkülönböztetni. Az egyik egy aktuálpolitikai elem volt a kormány esetleg es változásáról, a másik az érdekegyeztetés. Magam az érdekegyeztetés problémáihoz szeretnék most hozzászólni, visszagondolva arra, hogy a magyar társadalomban leginkább vagy legelőször egy válságkezelés képében jelent meg hatékonyan ez a fogalom, utóbb pe dig állandó kompetencia- és illetékességi viták keletkeztek, mi tartozik az érdekegyeztetési mechanizmusra, és mi a parlament, illetve a kormány döntési köre ezen a téren. Úgy érzem, hogy ezt hosszabb távlatban mindenképpen rögzíteni és tisztázni kell, kül önben állandó feszültségforráshoz jutunk. Az, hogy most a napirend előtt a téma előkerül, mindenképpen előreviheti a dolgokat. Az Európai Unióban egyébként a szociálpolitikának az eredményeit nem annyira törvények, mint amennyire érdekegyeztetési megállapo dások rögzítik. Ez a mi rendszerünkben nehezen történhet meg, de ahhoz, hogy ebbe az irányba elmozduljunk, törvényt kellene alkotnunk az érdekegyeztetésről, hogy világosan eldőljön, mi és hogyan történjen. A foglalkoztatáspolitikai bizottság éppen ezért, l átva azokat a problémákat, amelyek itt előkerültek, önálló napirendi témájául választotta ezt a kérdést, amelyre, mint nyílt vitára, természetesen ezennel is meghívom Varga Mihály képviselőtársamat. Azt gondolom, hogy egyébként az előrehaladás érdekében el ementáris szükséglet van nemcsak egy ilyen törvényre, hanem egy társadalmigazdasági megállapodásra is. Ott lehet átfogó módon rendezni azokat a feszültségeket, amelyek ma gazda nélkül a "lemondok","nem mondok le","miért mondok le", "ne mondjál le" vitákho z vezetnek. Akinek le kell mondania, mondjon le, de akinek nem kell, ne mondjon le, az mondjon le, akinek le kell mondania. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pusztai Erzsébet kép viselő asszonynak. (Dr. Pusztai Erzsébet nemet int.) Elnézést képviselő asszony, a neve az előbb rajta volt a monitoron. Most ki nyomta meg a gombot? (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem tudom.) Köszönöm szépen. Először Csépe Béla frakcióvezető úrnak adom meg a szót , Kereszténydemokrata Néppárt.
