Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 5 (103. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DOBOS KRISZTINA, az MDF - ELNÖK (dr. Salamon László): - BRETTER ZOLTÁN, az SZDSZ
103 országgyűlési határozatnak az értelmét keressük, akkor kérné m szépen, hogy ebben is találjuk meg, ha lehetséges. A másik, általánosabb bevezető gondolat, ami miatt ezt az országgyűlési határozattervezetet rendkívül fontosnak találom, az az, hogy a felsőoktatás szabályozásában, a felsőoktatás körüli jogszabályalkotá sban először támaszkodik azokra a dokumentumokra, amelyek a magyar felsőoktatás elemzéséről megszülettek. Ugyanis megint csak az volt a probléma éveken keresztül, hogy elkészültek alapvető dokumentumok - elkészült az Állami Számvevőszéknek a magyar felsőok tatásra vonatkozó jelentése, az OECD hatalmas tanulmányt készített a magyar felsőoktatásról, a Világbank több ajánlást fogalmazott meg a magyar felsőoktatásra vonatkozóan, és még volt néhány nemzetközi szervezet, akik itt jártak, szakértőket küldtek, megné zték a magyar felsőoktatást, és tanulmányokat készítettek, de nemcsak külföldi, hanem magyar tanulmányok is születtek , de hol van ezeknek az eredménye? Hajlamosak voltunk ugyanis főként azokat a tanulmányokat és elemzéseket figyelmen kívül hagyni, amelye k kellemetlen, fájdalmas dolgokat fogalmaztak meg a magyar felsőoktatásról. Ezeket elkerültük, a homokba dugtuk a fejünket előlük. A lényeg az, hogy eltűntek; és most kerülnek elő, a határozati javaslat ezekre támaszkodik akkor, amikor az irányelveket megf ogalmazza. Hallatlan nagy jelentőségűnek találom ezt a tényt is. Néhány szó arról, mit is tartalmaz ez az országgyűlési határozati javaslat. Itt két olyan pontot szeretnék kiemelni, amelyek megvalósulóban vannak, és szeretnék majd szót ejteni néhány olyan pontról is, amelyek az én véleményem szerint is valamelyest módosításra szorulnak. A miniszteri expozéban már elhangzott, szeretném még egyszer kiemelni azt, hogy a normatív finanszírozás és az integráció kérdésében elindultak a munkálatok. Ennek az ország gyűlési határozatnak, habár még nem volt elfogadva akkor, amikor ezek a munkálatok elindultak, valószínűleg van szerepe abban, hogy kijelölte azokat az utakat, amelyeken a felsőoktatás képviselői gondolkodásukban elindulhatnak, ha saját szférájukról gondol koznak. Itt ugyanis egy fontos dologra szeretnék emlékeztetni: a felsőoktatás védtelen marad, ha nem tud önmagára vonatkozóan képet állítani, mondjuk, a pénzügyminiszteri elvonások elé; ha nem tud akadályt gördíteni az elé, hogy mindenféle elv nélkül - úgy , ahogy ezt mondani szokás , fűnyíróelvszerűen metéljék le a magyar felsőoktatást; ha nem tudjuk megmondani, mit akarunk finanszírozni, mit akarunk a magyar felsőoktatással, akkor itt metélés lesz... (Közbeszólás: Már volt!) Így van, volt! Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy pontosan azok a munkálatok, amelyek a normatív finanszírozással, az integrációval és a felsőoktatás modernizációjával kapcsolatosan elindultak, jelentették azt a kiinduló pontot vagy azt a tárgyalási alapot, amelynek alapján végül is n em lesz jövőre olyanfajta elvonás és olyanfajta elbocsátás, mint amilyen idén volt. E nélkül az országgyűlési határozati javaslat nélkül - még tervezett formájában - vagy ezek nélkül a munkálatok nélkül talán ez is bekövetkezett volna, mármint egy következ ő fejezete az elvonásoknak. Nagyon remélem - és egyetértek a felsőoktatás képviselőivel abban , hogy erre a megszorításra, az úgynevezett második ütemre nem fog sor kerülni. (12.00) Ebben hadd emeljem ki a Magyar Rektori Konferencia szerepét. Azt is látni kell, hogy ebben a folyamatban az intézmények maguk, melyek résztvevői a felsőoktatásnak, megváltoztak, és bizonyos értelemben másként gondolkodnak önmaguk és saját lehetőségeik felől. A Magyar Rektori Konferencia most már nem pusztán kifelé politizál, te hát nem pusztán a költségvetésre kíván mind nagyobb nyomást gyakorolni, hanem önmaga irányában, befelé is politizál, megfogalmazza azokat a kiindulópontokat, amelyeket a maga számára érvényesnek tart és amely alapján az egész szférát át kívánja alakítani. Ez a megnövekedett autonómiából fakad, abból, hogy a felsőoktatási intézmények vállalják ma már mindazt a felelősséget, amely ebből a megnövekedett autonómiából reájuk hárul.
