Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
63 felhalmozódott iratokat gyűjtsék, és saját önbecsülésüknek is tartom, hogy ezeket kutatható módon kezeljék és nyilvántartsák. Nem akarok a továbbiakban példákat felhozni, mert ezzel esetleg másokat sértek. A kapcsolódó módosító javaslatban leszűkítettem a már meglévő kre, amelyet a miniszter egyetértésével már kialakítottak. Teszem ezt annál is inkább, hiszen a 42. pontban Szentkuti Károly, Szabados Tamás és dr. Kiss Gábor képviselőtársaim egy óvóvédő rendszabályt is beiktatnak, hogy netalántán az a városi önkormányza t, amely létrehoz egy ilyen levéltárat, és utána meggondolja - hiszen ezek költségesek , és ezt visszaadja a megyei önkormányzatnak, amire az önkormányzati törvény lehetőséget ad, akkor így hátrányos helyzetbe hozzák a megyei önkormányzatot. Én viszont az on a véleményen vagyok - elfogadva ezt a módosító indítványt , hogy ezzel a megyei levéltárakat is segítjük, hiszen tudom több város tapasztalatából, hogy ezeknek a fejlesztése, a befogadóképességük és egyáltalán a működési feltételeik biztosítása terhet vesz le a megye válláról. Véleményem szerint tehát - befejezve - nagyon fontosnak tartom azt, hogy ahol már a törvény hatálybalépéséig az illetékes miniszter egyetértésével létrejöttek ezek a levéltárak, így például Székesfehérváron... Csak nem akartam oly an kizáró szabályt javasolni, hogy kivéve a gyevi bírót, tehát kivéve Székesfehérvárt. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt. Ez a nemes kezdeményezés, amely több történelmi városban már kialakult, ne fordítódjon vissza, és szolgálja az egyetemes m agyar levéltár és kutatás ügyét. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, a Szocialista Párt frakciójából. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetlen módos ító indítványomat, a 40. számú módosító indítványt szeretném indokolni, és szeretném képviselőtársaim támogató magatartását elnyerni. Ismeretes, hogy a törvényjavaslat értelmében három típusú levéltár működik vagy fog működni Magyarországon: az úgynevezett általános levéltár, ide tartozik a Magyar Országos Levéltár vagy a megyei levéltárak; az állami szaklevéltárak, illetve a települési önkormányzatok már megalakított vagy ezután megalakítandó levéltárai. A szaklevéltárakkal kapcsolatosan terjesztettem elő módosító indítványt, amelyek között ma már működik a hadtörténelmi levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal levéltára, a vízügyi levéltár, és a törvénytervezet indoklása szerint "valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális va gy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára". (21.20) Azt javasoltam, hogy egészüljön ki a legnagyobb magyar iratképző szervek lehetséges szaklevéltárával - nem létező, de megalakítható levéltárával : a belügyi, igazságügyi és a külügyi levélt árral. Indoklásomban hadd hivatkozzak arra, hogy miért lenne szükség ezeknek a szaklevéltáraknak a megteremtésére, pontosabban annak a lehetőségnek a megteremtésére, hogy ezek a nagy iratképzők ilyen szaklevéltárat hozzanak létre. Nyilvánvalóan fordított l ogikával is lehet gondolkodni; azt is nagyon fontosnak tartanám, hogy ezen nagy iratképzők iratanyaga minél hamarabb kerüljön be a Magyar Országos Levéltárba, hiszen az Országos Levéltárról szóló törvényhely éppen azt sorolja fel, hogy ezen iratképzők, eze n fontos minisztériumok iratanyaga minél hamarabb kerüljön az Országos Levéltárba. A gyakorlat azonban, tisztelt képviselőtársaim, nem ez, hanem ezzel pontosan ellentétes. Tehát ezeknek a nagy iratképzőknek az iratanyaga nemcsak az elmúlt húsz évről, hanem sokkal korábbi
