Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - KISS GÁBOR (MSZP):
53 A következő pontban - ez az ajánlás következő pontja - 6. § (1) bekezdésénél egy kiegészítést javasoltam. Most is szóba került, Orosz István felszólalásában, egyértelműen igenelve. Itt elmondhatom, a bizottságok egy része - kisebb része - támogatta, nagyobb része nem támogatta. Az előterjesztő képviselője pedig két bizottság ülésén egyetértett, két bizottság ülésén nem értett egyet. Egy bizottsági említéssel kapcsolatban, azt hiszem, indokolt, hogy magyarázatot adjak. A bizo ttságban felmerült az, hogy erre a módosításra azért nincs szükség, mert hiszen az 5. § elmondja már, hogy köziratot, valamint közlevéltárban őrzött levéltári anyagot elidegeníteni, megsemmisíteni stb. stb. tilos. Ezért érezték egyesek úgy, hogy felesleges az én bővítésem, amely a levéltári anyagnak az ország területéről való kivitelével kapcsolatban ilyen többletgondoskodásról beszél. Szeretném felhívni a figyelmet, nem pleonazmus a levéltári anyag védelméről szóló előbb idézett paragrafus ellenére az, ami t beiktatni kívánok. Tudniillik, hogy az ország területéről - s most jön a módosításom , a végleges kinthagyás céljával kivinni egyáltalában nem, meghatározott időre is csak miniszter írásbeli engedélyével szabad. A félreértés ott van, hogy a végleges kin thagyás célja nem azonos az elidegenítéssel és nem azonos a megsemmisítéssel. Nagyon gyakori eseteket tudok arra vonatkozóan, hogy például családi megosztás esetén az egyik családtag az értékes levéltári anyagot, mint saját örökségét, ki akarja vinni, nem megsemmisítés, nem elidegenítés céljával, de mégis az országból a véglegesség szándékával kívánja kivinni. Én tehát ezt a megfogalmazást azért használom - ha körülményesnek is tűnik , hogy ezt a lehetőséget zárjuk el, mert nagyon értékes anyagoktól eshet el az ország. Köszönöm szépen. Ezekhez a paragrafusokhoz csak ennyit. Ha szabad, elnök úrnak szíves figyelmét felhívni, gyorsabban haladnánk és nagyobb átlátást biztosítanánk, ha a törvény és Házszabályszabta lehetőségek keretei között nagyobb egységenkén t haladnánk most, a részletes vitában. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm ezt az észrevételt, de az elnököt bizonyos értelemben megköti az az írásbeli előkészíté s, amelyet a parlamenti zsargon forgatókönyvnek nevez. De természetesen, ha tényleg van olyan rész, amelyről úgy érezzük, hogy nagyobb egységként kapcsolható össze, akkor kérem erre a konkrét indítványt, és semmi akadálya, hogy úgy tegyem fel szavazásra a kérdést. Hadd jelezzem, képviselő úr felszólalása már egyébként is a 11.14. terjedő pontokig szólt, de mivel nem szólt senki hozzá a 6.10. pontig terjedő részhez, már nem akartam képviselő urat megzavarni egy ilyen jelzéssel, hiszen nem láttam gyakorlati jelentőségét. A 6.10. pontokhoz vane még hozzászólás? Kiss Gábor képviselő úrnak megadom a szót, a Szocialista Párt frakciójából. KISS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Sasvári Szilárd szóvá tette a nyilvános magánlevéltár definíciójával kapcsola tos fenntartásait. Ezzel kapcsolatban magunk is, munkabizottsági ülésen megfontolva, olyan kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be, amely igyekszik pontosabban fogalmazni.
