Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 30 (101. szám) - A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú fejlesztésének irányairól és létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz beérkezett módosító javaslatokról történő szavazás és a zárószavazás - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter:
416 Megadom a szót Keleti György honvédelmi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. KELETI GYÖRGY honv édelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Egy rendkívül fontos határozathozatalhoz érkezett az Országgyűlés, amelynek a lényege, hogy döntsünk a jövőbeni hadseregről, döntsünk arról, hogy az ország védelme az elkövetkezendő esztendőkb en hogyan fog alakulni, hogyan fogjuk teljesíteni azt az eltökélt szándékunkat, amelyet a kormányprogram úgy fogalmazott meg, s ezt a parlament is elfogadta, hogy a NATOhoz történő csatlakozásunk előkészítése és lehetőség szerinti végrehajtása is megtörté nhessen. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert itt egy zárt ülés összefoglalására kellene hogy sor kerüljön, bár szívem szerint újból felolvasnám a miniszteri expozét, hiszen az az ötvennégy perc, ami akkor elhangzott, csak nagyon kevés képviselőtársamnak a dott lehetőséget a megismerésére, hiszen, gondolom, nem árulok el titkot, alig voltunk a parlament üléstermében. Mivel azonban ez az ötvennégy perc elég hosszú, ezért engedjék meg, hogy egy másik dokumentumból idézzek - ez nem hangzott el, tehát nem a zárt ülésről van szó. "A Magyar Honvédség jelenlegi szervezete, méretei és csapatainak békeelhelyezése még mindig a korábbi koalíciós hadászati elveken alapulnak, támadó struktúrája lényegében megmaradt. A rendszerváltozás óta lezajlott, a korábbi tervek átgon dolatlan módosításainak szellemében keresztülvitt reformok az új követelményeket, elveket és lehetőségeket a legkevésbé sem tükrözik, nem is tükrözhetik, hiszen azok nem kerültek kidolgozásra és elfogadásra." Nem folytatom - ez a Fidesz honvédelmi alapelve iből való idézet, amelyik nagyon világosan mutatja, hogy a Fidesz is egyetért a hadsereg átalakításával. S ha még egyet idézhetek Orbán Viktor úr szavaiból, akkor az így szól: "Orbán Viktor pártelnök megjegyezte, a jelenlegi százezer fős hadsereg helyett e legendő lenne hatvanezres létszámú, ám jobban felszerelt hadsereg." Orbán Viktor úrnak tökéletesen igaza van, a kormány is ezt az elgondolást terjesztette elő , ezt az elgondolást létszámcsökkentésre azon a hatpárti egyeztetésen, ami tulajdonképpen már tav aly decemberben megkezdődött, amikor is a haderőátalakítás koncepciójáról szóltunk, majd azt követően februárban is, ahol a honvédelmi bizottságon belül nem fogalmazódott meg különösebb ellenérzés e reform koncepciójával kapcsolatosan. Rendkívül sajnálato s, hogy az elmúlt napokban, amikor kiderült, hogy a hatpárti tárgyalás nem folytatódhat, hiszen először az MDF, azt követően pedig a többi ellenzéki pártok is felálltak az asztaltól, akkor több olyan sajtómegnyilatkozás is nyilvánosságra került, amely ezze l a kérdéssel foglalkozik. Engedjék meg, hogy ezek közül is idézzek. Az egyik ilyen sajtómegnyilatkozás a Nap TV műsorában, amely Csapody Miklós MDFes képviselő úrra hivatkozik, így szól: "Csapody szerint a kabinetnek öt fontos kérdésre kellett volna vála szt adnia: 1. Milyen globális és regionális veszélyforrások léteznek? 2. Hosszú távon milyen lesz a magyar hadsereg? 3. Az átalakítás mennyibe kerül? 4. Fennmarade a hadkötelezettség? 5. Mekkora lesz a létszám?" Engedjék meg képviselőtársaim, hogy azt mon djam erre válaszként, hogy mindegyik kérdésre válaszolt a honvédelmi miniszter expozéja, mindegyik kérdésre választ akartunk adni a hatpárti tárgyalások során, sajnos erre nem volt módunk és lehetőségünk. Ugyanakkor a sajtóban többször is megjelent az elle nzéknek az az állítása, mely szerint a létszámcsökkentést és az átalakítást azért nehezményezik és ellenzik, mert véleményük szerint a
