Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 19 (96. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
41 amikor mindnyájunk által ismert, hogy részint a meglóduló infláció hatására, részint más körülmény ek miatt is a gyógyászati segédeszközök ára igen jelentősen emelkedik. (19.30) Tehát ez is fokozott terhet ró a lakosságra. Éppen ezért szerettem volna megtudni azt az indítványból is, hogy miért van erre szüksé g, mi indokolja ezt konkrétan, hogy a gyógyászati segédeszközökből kell elvenni ezt az 1 milliárd forintot. Sajnos erre nem sikerült választ kapnom, de talán még lehetőségem nyílik rá a mai napon, hogy választ kapjak erre. Köszönöm szépen, hogy meghallgatt ak. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szeretném a most tárgyalt pontokh oz röviden kifejteni a véleményünket. (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Lényegében az 1. pontra lehet felfűzni az egészet, hiszen abban kulminálódik a helyzet, amennyiben ez az 1. pont összefoglalja egy módosító csomag lényegét, hogy a t ársadalombiztosítás idei költségvetésében nullszaldó keletkezzék. Ismeretes ennek az előtörténete, ez pedig az, hogy eredetileg be volt nyújtva egy Aváltozat és egy Bváltozat; a Bváltozat szólt a nullszaldóra, ezt azonban miniszter úr az indításnál viss zavonta. Nos, azóta az történt, hogy Puch László és Gaál Gyula képviselő urak benyújtottak egy módosító csomagot, és tulajdonképpen ismét előttünk van egy nullszaldós javaslat. Ismerve a társadalombiztosítási önkormányzatok gondjait, egyáltalán a társadalo mbiztosítás helyzetét ebben az országban, nekem erről a javaslatcsomagról, illetőleg erről a törekvésről, hogy ez mindenáron nullszaldós legyen, a salto mortale jutott eszembe, ami mindenki előtt ismeretes, hogy mit jelent. És én nagyon aggódom, hogy végül is ennek az elfogadása nehogy egy szaldó mortale legyen a társadalombiztosítás számára. S minthogy egészségügyről, nyugdíjbiztosításról van szó, azt hiszem, ez a hasonlat nem egészen távoli régiókból való. Aggódunk tehát azért, hogy ez egy olyan mutatvány , ami lehet, hogy sikerül - csak nehogy belehaljon az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás. Mire alapozom ezt az aggályunkat? Két oldala van minden költségvetésnek: egy bevételi és egy kiadási. A bevételi oldalnál mi rendkívül labilisnak tartjuk a tervezett bevételt; annak ellenére, hogy Gaál Gyula elmondta, ennél tulajdonképpen szolidabb tervezés történt. De mi úgy gondoljuk, a gazdasági stabilizációs csomag társadalombiztosítási hatása egyáltalán nem olyan természetű, amely ilyen bevételeket eredményezhetne , mert ismeretes, hogy most a társadalombiztosítás költségvetése lényegében a gazdasági stabilizációs csomag rendelkezései alapján, természetesen azt figyelembe véve fog elkészülni. Ezt a labilitást én azzal is alátámasztom, hogy a Bokroscsomagban a társa dalombiztosítást érintően olyan rendelkezések kerültek bevezetésre, mint például ez a sokat emlegetett kulturális járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók 10 százalékos társadalombiztosítási járulékának 44 százalékra való f elemelése. Ez utóbbinál többször elmondtuk, hogy rendkívül veszélyes, mert a feketegazdaság felé tereli ezeket a vállalkozókat. Egyszerűen képtelenség az egyéni vállalkozókra ezt a terhet kiróni, aminek lényegében nincs ellenszolgáltatása. Ezekben az elfog adott törvényhelyekben olyan társadalombiztosítási járulékkötelezettségek vannak, amelyeknek a bevételként való megjelenését nem tartjuk reálisnak, és ezért nagyon aggódunk a bevételi oldal teljesíthetőségéért. Van itt bevételátcsoportosítás is, már erről is esett szó, hogy a Nyugdíjalap bevétele több mint 1 milliárd forinttal növekedne az Egészségügyi Alap terhére. Az első rész még rendben van, de ez a "terhére"
