Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
386 A semmisségi indítvánnyal szemben volt egy másik javaslat is. Füzessy Tibor képviselőtársunké, aki azt mondta, hogy nem a semmisséget kellene kimondani, tehát nem országgyűlési határozatot kellene hozni, hanem módosítani kellene a törvényt. Ez egy nagyon tetszetősnek látszó javaslat, csak két hiba van benne. Az egyik az, hogy felesleges, mert hiszen amennyiben a jelölés és a választás ellenkezik a törvény előírásaival, akkor nem kell módosítani, hanem alkalmazni kell a törvényt. A másik pedig az, hogy a törvény esetleges módosítása ezt az ügyet, ame ly elénk került, és amely miatt az országgyűlési határozat megtételére és elfogadására szükség van, ezt nem oldaná meg, mert nyilvánvaló, hogy a törvénynek nem lenne visszamenőleges hatálya. A következő kérdéskör, amellyel a hozzászólók sokat foglalkoztak, az, hogy létrejötte a semmisségi ok; tehát egyáltalán hogyan értelmezendő az átvilágítási törvénynek az a bizonyos 6. §a, amellyel a határozati javaslat előterjesztői szerint ütközik az átvilágító bírók megválasztása. Az volt az ellenzéki álláspont ezze l kapcsolatban, hogy a szöveg úgy értelmezendő, hogy csak akkor áll be, állna be ez a semmisségi ok, ha volnának olyan bírói határozatok, amelyek megsemmisítették ezeknek a bíróknak a korábban hozott ítéleteit. Csakhogy a helyzet az, hogy ha ez volna valób an a kritérium, akkor tulajdonképpen szinte alkalmazhatatlan lenne, illetve csak olyan bírókra lehetne alkalmazni, akik 1963 után hoztak ítéleteket. Ugyanis az 1963 előtti ítéletek a törvény erejénél fogva váltak semmissé, tehát ilyen esetben egyszerűen ne m képzelhető el a határozathozatal; pontosabban elképzelhető e törvénynek, mondjuk, az '56os népfelkeléssel kapcsolatos ítéletek semmisségéről szóló törvény elfogadása előtt, mint ahogy például Nagy Imre és társai ügyében bírósági határozattal mondták ki az ítélet semmisségét. Csak arra meg azért nem vonatkozhat e törvény 6. §a, mert egyszerűen nem foglalkozik a törvény ezzel az esettel, hanem a semmisségi törvényeknek a hatásával és hatályával foglalkozik. Tehát ez, mint ahogy a vitában kormánypárti olda lról elhangzott, azt jelentené, ha ezt a törvényt így értelmezzük, hogy akár a vidák és radók is itt ülhetnének ebben az átvilágító bizottságban, hiszen semmi nem szólna az ellen, hogy ők ki legyenek zárva az effajta bizottságból. Ezzel kapcsolatban felvet ődött az a kérdés, hogy mi volt, mi lehetett a törvényalkotó szándéka. Balsai képviselőtársam mondta azt, hogy ha ezt próbáljuk firtatni, akkor talán össze kellene hívni az előző Országgyűlést, hogy őket kérdezzük meg, a volt képviselőket, hogy mi is volt a törvényalkotói szándék. (19.50) Ezt, mint valamilyen nonszenszt és lehetetlenséget mondta, azt mondta, hogy kizárólag a törvény szövegéből lehet kiindulni. Hadd mondjam meg, hogy a dolog azért nem olyan képtelen, ugyanis én nyújtottam be ezt a módosító i ndítványt, tehát be tudok számolni arról, hogy mi volt - legalábbis részemről - a törvényalkotói szándék, amikor ezt a módosító indítványt benyújtottam. (Zaj.) Annyit szeretnék még hozzátenni, ha igaz, hogy ennek a törvényhelynek az értelmezése jogilag pro blematikus, hogy ez a törvényhely félreérthető - szerintem egyébként nem az, egyszerűen félremagyarázható, nem félreérthető, de ha netán félreérthetőnek ítélnék meg , akkor ez nem az én hibám. Ugyanis a javaslatot nem abban a formában fogadta el az előző Országgyűlés, ahogy én beterjesztettem, hanem jogi megfontolások alapján az alkotmányügyi bizottság némiképpen módosította az eredeti beterjesztést. Az az alkotmányügyi bizottság, amelynek akkor természetesen a jelenlegi ellenzékből adódott a többsége és a melynek az elnöke akkor Salamon László volt. (Zaj.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Bocsánat, képviselő úr, kénytelen vagyok megint figyelmeztetni az Országgyűlést, hogy kicsit nagyobb figyelemmel, főleg nagyobb csendben hallgassák a hozzászólót. Zavarják, tisztel t képviselőtársaim ezzel az állandó zúgással, három paddal odébb kiabálnak egyes képviselőtársaim. Ez megengedhetetlen! Elnézést. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) :
