Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
366 végső soron a javaslat 14. §ában meghatározott bírói út, amely azonos az adat védelmi törvényben meghatározott bírósági jogorvoslat intézményével. Kifogás érte a javaslatot a tekintetben is, hogy bár rögzíti a mulasztó felelősségét, de nem mondja ki e felelősség mibenlétét. A részletes szabályokat a magunk részéről nem tartottuk ide valónak, ugyanis más törvények rendezik ezt a kérdést, hiszen a titoksértés kapcsán felmerülhet a szabálysértési felelősség, a büntetőjogi felelősség, a fegyelmi felelősség, de szóba jöhet a polgári jogi felelősség is, ha a mulasztással vagy a titok kisziv árogtatásával anyagilag mérhető kárt okozott az illető. Miként azt sejtettük, és az expozéban is jeleztem, komoly kritika tárgyát képezte az úgynevezett titokköri jegyzék. Az egyik általánosnak tekinthető észrevételcsomag volt az, hogy a leghosszabb érvény ességi idő soknak tűnik. Figyelembe kell azonban venni, hogy egyegy titokkör mögött számos különböző súlyú adat húzódhat meg. Lehetnek köztük olyanok, amelyek 8090 évig kell hogy védettek maradjanak, és vannak közöttük olyanok, amelyek titokban tartásána k méltányolható időtartama csak napokban mérhető. Biztos vagyok abban, hogy a minősítők figyelemmel lesznek a védelem legszükségesebb időtartamára és elkerülik a túlzásokat. A másik észrevételcsomag az indokolatlan titokkörökkel foglalkozott. Az észrevétel ek jogosak voltak, ezért támogattuk azokat a bizottsági javaslatokat, amelyek bizonyos titokkörök eltüntetését vették célba. Ennek megfelelően közel hússzal csökkent a titokkörök száma, de tartalmában elfogadhatóbbá vált a melléklet. Meg kell azonban jegye znem, hogy változatlanul a titokköri jegyzék maradt javaslatunk legsebezhetőbb pontja. Engedjék meg, hogy példaként a nemzetbiztonsági titokköröket hozzam fel. Megkíséreltük ezeket úgy meghatározni, hogy figyelemmel legyünk az előkészületben lévő törvényre , de tudjuk, hogy ezek a titokkörök a törvény elfogadásának megfelelően elmozdulhatnak. Ugyanígy elmozdulást hozhat a devizakódex, a vámtörvény, a határőrizetről szóló törvény, a katasztrófavédelemről, a polgári védelemről szóló törvény, hogy csak néhány fontosabbat említsek. Ezzel a helyzettel együtt kell élni. A megoldást az jelentheti, ha a titokköri jegyzékben felsorolt adatfajtákat érintő törvényhozás során az adott titokköröket is át kell tekinteni és az adott törvénnyel módosítani. A módosító indítv ányok ügyében legyen szabad egy pontosító észrevételt tennem. Az előterjesztő részéről támogattuk a T/1048/16. számú ajánlás 21. pontjában előterjesztett javaslatot és a T/1048/28. számú második kiegészítő ajánlás 5. pontja szerinti javaslatot. A két javas lat tartalmilag azonos, azonban a 28/5. alkotmányügyi bizottsági javaslat felvezető szövege a pontosabb, mivel az tartalmazza a törvény megnevezésére vonatkozó utalást - a továbbiakban Ávtv. szóhasználattal. Ez utóbbit támogatjuk az előterjesztő részéről. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a javaslat tárgyában jó és használható törvény születik, melyhez nagyban hozzájárult az önök segítőkészsége, megértése. Ezzel a törvénnyel természetesen nem fejeződik be a munka, kormányszinten tovább folytatj uk a jogalkotó tevékenységet, és ez év végéig a kormány elfogadja majd az informatikai rendszerek működésére vonatkozó azon szabályokat, amelyek a számítástechnikai úton kezelt adatok biztonságát szolgálják. Ugyanakkor e törvény alapján egyszerűsödik a hel yzetünk a két- és többoldalú nemzetközi titokvédelmi megállapodások megkötésekor. Most a szavazás előtt azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy hosszú éveknek kell eltelni a titok és a nyilvánosság közötti határ egyértelmű gyakorlati kialakításához. T udomásul kell vennünk, hogy nagyon nehéz éles határt vonni a titkos és a nyilvános adatok között. Amikor a demokratikus államberendezkedésekben megszülettek a közérdekű adatok nyilvánosságát általánossá tevő törvények, még hosszú évek teltek el addig, amíg az új szemlélet kialakult úgy a köztisztviselők, mint az állampolgárok körében.
