Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KASUBA JÁNOS, a külügyi bizottság előadója:
360 amelyről itt az elmúlt hetekben, hónapokban a parlamenten belül és a parlamenten kívül már annyi szó esett, illetőleg a kisebbségi nyelvek chartájára, amelyet m ásfél hónappal ezelőtt a Magyar Országgyűlés megerősített. Ennek a 3. és fontos eleme a most előttünk fekvő egyezmény. Nem adtuk fel azt a reményünket, hogy az Európa Tanács el fogja fogadni az Európai Emberi Jogi Chartához csatlakozó kiegészítő jegyzőköny vet. A magunk részéről ezt tartanánk a megnyugtató, végleges megoldásnak, hiszen ez kötelező jellegű jogokat ír elő, s az Európai Emberi Jogi Bíróságnál közvetlenül perelhető kötelezettséget támaszt a részes országokkal szemben. Ezt a törekvésünket ez idái g még nem koronázta siker, de az 1201es ajánlás újbóli megerősítése reményekre ad alapot. Éppen ezért a magyar külpolitika, a magyar kormány külpolitikája örömmel üdvözölte ezt az egyezményt. 1995. február 1jén elsők között, egyszerre írta alá - mint tal án tisztelt képviselőtársaim emlékeznek rá - a magyar, a román és a szlovák külügyminiszter a kisebbségvédelmi keretegyezményt, és egy közös nyilatkozatban vállalt kötelezettséget aziránt, hogy mihamarabb meg fogják erősíteni saját nemzeti parlamentjükben. S ezzel egyidejűleg a belső jog részévé teszik a megállapodást. Ez Romániában már több mint egy hónappal ezelőtt megtörtént, Szlovákia egy héttel ezelőtt ratifikálta a keretegyezményt. Most, úgymond, rajtunk a sor. Ezért kérem a tisztelt a képviselőtársak at, hogy tegyük meg. Mint tudják, a magyarszlovák alapszerződés hivatkozik erre az egyezményre. A magyarromán alapszerződés tervezett szövegében is utalás történik erre. Tehát a megerősítésnek gyakorlati jelentősége is van Magyarország alapszerződés, il letve szomszédsági politikájában. Ahhoz, hogy ez a keretegyezmény érvényessé váljon, 12 ország ratifikációjára van szükség. Ez idáig ez még nem történt meg. Eddig 3 ország ratifikációjáról van szó. A közeljövőben várható Albánia, Moldova és Ukrajna csatlak ozása is. Reméljük, hogy belátható időn belül ténylegesen hatályba is tud lépni az egyezmény. Ehhez mindenképpen segít az, ha a Magyar Országgyűlés ezt elfogadja. Ezért, tisztelt képviselőtársak, én kérem önöket, hogy erősítsék meg a kisebbségvédelmi keret egyezményt. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kasuba Jánosnak, a külügyi bizottság előadójának. DR. KASUBA JÁNOS , a külügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság egyhangú döntése alapján javaso ljuk a tisztelt Háznak az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény megerősítését. 1995. február 1jétől a 34 tagállamból 27 csatlakozott a keretegyezményhez. Meghatározónak tartom, hogy Románia, Szlovákia parlamentjei már ratifikál ták is. A dokumentumhoz csatlakozni kívánnak olyan országok is, melyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, például Ukrajna, Moldova. A fentiek azt bizonyítják, hogy az európai kisebbségvédelmi folyamatokban először született olyan, jogi erővel rendelkező, kont inensünk szinte valamennyi országára vonatkozó dokumentum, amely átfogóan szól a kisebbségi jogokról, valamint az államok ezzel kapcsolatos kötelességeiről. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen falak között úgy érzem, nem szükséges hosszasan részletezni, milyen jelentőséggel bírhat ezen egyezmény életbelépése. A dokumentumban foglalt rendelkezések, mint például a kisebbséghez való tartozás személyes szabadságként történő elismerése, az egyenlőség biztosítása, a kisebbségi nyelv használata és oktatása, a kisebbsé gek saját kulturális és oktatási intézményeinek fenntartása olyan alapelvek, melyek a magyarországi nemzetiségpolitika legnagyobb gondolkodóinak műveiben is visszacsengenek. (17.50)
